Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a tanácsköztársaság idején - Somogyi Almanach 14-15. (Kaposvár, 1970)

Somogy művelődésügye a Tanácsköztársaság idején - Felnőttoktatás, propaganda, népművelés - A felnőttek szabadoktatása

tabéták tömegcinek alkalmat adjon a legszükségesebb elemi ismeretek megszer­zésére", a kaposvári szabadiskola szervezésével párhuzamosan az egész megyére kiterjedően megkezdődött a felnőtt analfabéták oktatására felállítandó tanfolya­mok előkészítése. 1 ' A megyei művelődési osztály már ezt megelőzően - május 2-án - rende­letet adott ki, mely szerint ,,a népiskolákban tanfolyamot kell létesíteni a tankö­teles kort már meghaladott férfiak és nők ... - külön az analfabéták és külön a hiányos elemi ismeretekkel rendelkezők számára". A tanfolyamra jelentkezők névsorát, a tanfolyam megtarthatóságával kapcsolatos véleményeket az érdekelt tanítóknak június io-ig kellett a művelődési osztályhoz eljuttatnia. 15 A művelődési hatóságok ismételt felhívásai ellenére is vidéken lassan haladt a tanfolyamok szervezése; július végéig csak szórványos adataink vannak az analfabéták összeírásáról. 1 *' A Somogy megyei Szakszervezeti Tanács az akció támogatására június n-én felhívással fordult valamennyi szakszervezet vezetősé­géhez. „Mindenkinek ingyen módot nyújtunk, hogy írni, s olvasni megtanul­jon .. . - mondta a felhívás. - Nem tűrünk a szakszervezetekben analfabétát. A szakszervezeteknek kötelességévé tesszük, hogy szakmájuk írni és olvasni nem tudó tagjainak nevét és lakását 48 órán belül összeírja, és a névsort a munkások szabadiskolája vezetőjénél benyújtsa. A névsorban felsoroltaknak kötelessége az írni és olvasni nem tudók tanfolyamát elvégezni." 1 ' Feltehetően ez a felhívás is közrejátszhatott abban, hogy a kaposvári sza­badiskola analfabéta tanfolyamán, amely 10 hetes programmal, heti 3x2 órában indult meg június 14-én, 34-en vettek részt. Magyarország jövőjének „biztosítékai azok a harmincnégyek - írta a tanfolyamról beszámoló sajtótudósítás -, akik a napszám után írni és olvasni tanulnak, és azok, akik őket tanulni küldték". 18 Bár a megyei művelődési osztály intézőbizottsága már első ülésén prog­ramba vette a járási székhelyeken felállítandó munkás-szabadiskolákat, a járási székhelyeken több-kevesebb rendszerességgel megtartott ismeretterjesztő-propa­ganda előadásokon kívül kizárólag Kaposvárott folyt a munkásság szervezett és rendszeres szabadoktatása. A „munkásgimnázium" létrehozásának tervéről május 16-án adott hírt a Somogyi Vörös Űjság. Értesülése szerint 17-én érkezik Kaposvárra „Vikár Béla elvtárs, közoktatási kiküldött, aki előadást tart a munkásgimnáziumok lényegéről és azok felállításáról." 19 A kitűzött időpontban megtartott értekezleten, amelyen „a tanítók, a kaposvári szakszervezetek vezetői, a kaposvári szocialista párt ve­zetősége, orvosok és mérnökök vettek részt", végül is a Közoktatásügyi Népbiz­tosság két kiküldötte, Veszelovszky Gyula és Enslén Emil ismertette a munkások továbbképzésével kapcsolatos terveket, a munkás-szabadiskola célját, szervezetét. Az értekezleten Tóth József tanárt bízták meg a szabadiskola szervezésével és vezetésével, az iskola titkára Alleram Dezső gimnáziumi tanár, az ipari szak­oktatás vezetője Papp Dénes MÁV-mérnök, a mezőgazdasági szakoktatásé La­tinca Sándor lett. 20 Ugyanezen a napon a két kiküldött az Uránia moziban a város munkásközönsége részére „hírverő előadást tartott arról, miképp fogja a Tanácskormány megoldani a szabadoktatás kérdését". 21 A tájékoztatást bemu­tató jellegű, vetítettképes ismeretterjesztő előadások követték; ezeket „a mind­végig feszülten hallgató és tanulni vágyó proletárközönség lelkesen fogadta és megéljenezte." 22

Next

/
Thumbnails
Contents