Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a tanácsköztársaság idején - Somogyi Almanach 14-15. (Kaposvár, 1970)

Somogy művelődésügye a Tanácsköztársaság idején - Iskola és oktatás. A pedagógusok helyzete, szerepe - A tanítók helyzete, szerepe

Kevesebb adatunk van arra, hogy tevékenységük az iskolán kívüli népművelés terén is hasonló intenzitású lett volna.

1

'

2 Kétségtelen azonban, hogy sokuknak idejét, erejét a megnövekedett iskolai feladatokon túl egy szélesebb körű népművelő tevékenység kötötte le: a község ügyeiben való részvétel, a sokrétű társadalmi munka. A községi munkástanácsok tagjai között nagy számban voltak tanítók, többnyire a tanács jegyzőjeként tevékenykedtek. A csurgói járási politikai megbízottnak egy áprilisban kelt jelentése szerint a járásban 21 tanító volt tagja a munkástanácsoknak.

1

'

3 Közülük augusztusban emiatt 13 került fekete listára, Varga József inkei tanító pl. elnöke volt a községi munkástanácsnak. Két tanítót a járási munkástanácsba is beválasztottak. Bár a csurgóihoz hasonló összesítéssel más járásokra vonatkozóan nem rendelkezünk, a fegyelmi vizsgálatok anyagában sok tanítónál szerepelt vádpontként a tanácstagság.

1

''' Ugyancsak visszatérő vádpont a „kommunista magatartás", a „kommunista eszmék terjesztése". Kovács József somogycsicsói tanító a jegyzőkönyvek szerint „a somogycsicsói szocialista párt elnöke lett"; Kuts Mihály iharosberényi tanító „márciustól részt vett a szocialista párt . . . ülésein". Walcz Sándor mernyei tanító „a pártszervezetben mint elnök cselekvő részt vállalt"; Bognár Sándor somogyszentmiklósi tanító „a komonista (!) eszmék terjesztése miatt a budapesti tanfolyamra önként jelentkezett agitátornak".

1

''' Agitációs tevékenységük sokrétű volt. Többen tartottak beszédeket különböző ünnepségeken. Csereiné Löwenstein Matild nagyatádi tanítónő egy március 30-án tartott kisgazda-gyűlésen „a kommunisták nevében beszélt, ... a szocializálást új honfoglalásként dicsőítette."

1,0 Pápay Zoltán ságvári református tanító „ünnepi beszédet tartott május i-én; nem csinált titkot kommunista meggyőződéséből".

1

" Kuts Mihály iharosberényi tanító „május i-én tartott ünnepi beszédében a birtokos osztály ellen izgatott".

1

'

8 Az iskolák államosítása után - a községi művelődési osztályok, ill. intézőbizottságok tagjaiként - részt vettek a kastélyok és más szocializált épületek, valamint az egyházi vagyon átvételében. A megyei művelődési osztály május 20-i ülésén megválasztott és a járási székhelyeken működő felszámolási és lajstromozó bizottságoknak is pedagógusok voltak a vezetői.

1

'

9 A Tanácsköztársaság művelődésügyi célkitűzéseiben kezdettől a szocialista kulturális forradalom maximális igényei fogalmazódtak meg. A fejlődés perspektíváit jelző távlati tervek és a soron következő, megvalósítható feladatok így néha nem különültek el élesen egymástól. Ebből adódik, hogy különféle programokban fel-felbukkannak az adott realitásokkal nem minden tekintetben számoló, utópisztikus elgondolások is. Ilyennek tűnik az a - megvalósításában végül is reális programként jelentkező - törekvés, amely a tanítóság szellemi arculatának gyors megváltoztatásáttűzte ki célul: „a szocializmus szellemében átkeli alakítani az összes iskolafajok tanítóinak gondolkodásmódját".

180 Ennek a helyes és jogos igénynek a kielégítését néhány kötelező olvasmánytól, előírt vizsgától vagy egy-két hetes tanfolyamoktól váró elképzeléseknek a korrekcióját maga a gyakorlat végezte el; kialakítva a tanítók felvilágosításának, ideológiai átképzésének reális formáit és eredményes módszereit. A tanítóság (és általában a pedagógusok) világnézeti-politikai átképzésének - a tartalmi céloknak megfelelően - az alábbi két formája alakult ki Somogy megyében is:

181