Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a tanácsköztársaság idején - Somogyi Almanach 14-15. (Kaposvár, 1970)

Somogy művelődésügye a Tanácsköztársaság idején - Iskola és oktatás. A pedagógusok helyzete, szerepe - Az elemi népiskolák

veztek, az orvos megkezdte az iskolák látogatását.

m A rendszeres orvosi ellenőrzést a tanítókra is kiterjesztették.

100 A helyi sajtó népszerűsítette azt az elgondolást, hogy jó idő esetén ,,az iskolás gyermekek egészségének megóvása érdekében" minden iskolában a szabadban tanítsanak.

100 Nagyatádon az MTSZ helyi csoportja kérte a fürdő vezetőit, hogy hetenként egy délutánra kizárólag az iskolás gyermekek részére biztosítsák - ingyenesen - a fürdő nagy medencéjét.

10

' Székely Mihály kaposvári tanító javaslatára került napirendre a Kaposvárhoz közeli toponári Festetich-kastély erdei iskolává alakításának kérdése.

108 A tervek szerint 50 „tüdővészre hajlamos vérszegény gyermeket", városi, kaposvári iskolásokat szándékoztak elhelyezni ebben az iskolában, ahol „a tanítás ideje nyáron lesz künn a szabadban, egészséges, pormentes levegőben."

109 A kérdés a megyei művelődési osztály június 12-i ülésén is szerepelt: Hudra László művelődési megbízott bejelentette, hogy „a toponári erdei iskola rövidesen megnyílik", és hogy „a gyerekekről a kaposvári munkástanács gondoskodik".

110 Az iskolába beiratkozott, orvosilag megvizsgált gyermekek első csoportja június 27-én kapta meg a szükséges eligazítást, és 28-án indult Toponárra.

111 Néhány nap múlva a helyi sajtó arról számolt be, hogy a megyei művelődési osztály egy Öreglakon felállítandó erdei iskola tervét készíti - a toponári iskola mintájára - további száz tanuló elhelyezésére.

112 A gyógypedagógiai kisegítő iskolák megszervezése tárgyában kiadott központi rendelet nyomán Kaposvárott is tervbe vették „a szellemi fogyatékosságú gyermekek" iskolájának megnyitását.

113 Az iskolareform megvalósítását a Tanácsköztársaság széleskörű szociális intézkedésekkel is igyekezett elősegíteni. A dolgozó szülők gyermekeinek érdekvédelmét szolgálta a napközi otthonok fejlesztésének terve. Az ezzel kapcsolatos átmeneti teendőkről a helyi lap a következőket írta: „A már eddig is működő napközi otthonok a rendkívüli viszonyokra való tekintettel tovább működjenek..., az új napközi otthonok kiépítéséig az önkéntesen jelentkező tanulókat az iskolában kell foglalkoztatni."

11

' Ennek szellemében a nyári hónapokban több községi munkástanács határozta el „nyári gyermekmenhely" - idénynapközi működtetését.

110 Napközi otthonok szervezésével igyekeztek javítani a telepekre kihelyezett menhelyi gyermekek körülményein is.

110 A Tanácsköztársaság a gyermekvédelem középpontjába az iskolát állította. A Forradalmi Kormányzótanács LXXI. sz. rendelete ennek az elgondolásnak jegyében intézkedett a gyermekvédő gyámi állások megszervezéséről, és az iskolai gyermekvédelmi központok kialakításáról.

11

' A Somogy megyei művelődési osztály május folyamán rendelkezett az „iskolai gyermekvédő gyámok kirendeléséről".

118 Megválasztásukra rövidesen sor került; a csurgói járás területéről pl. május végéig jelentették a rendelet végrehajtását. A gyámokat általában a községi munkástanácsok tagjai közül választották; zömmel földművesek, kisebb számban iparosok, MÁV-alkalmazottak voltak, közöttük néhány tanító.

119 Az elhagyott, árva gyermekek ellátására, a szerb megszállás folytán szünetelő pécsi állami gyermekmenhely pótlására Kaposvárott ideiglenes megyei gyermekmenhelyet állítottak fel.

120 Az egészségvédelmi és szociális intézkedések sorában fontos helyet foglalt el az iskolás gyermekek, elsősorban a városi proletárgyermekek nyaraltatásának megszervezése. A Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság 29. M. N. N. sz. rendelete nyomán Somogy megyében is széleskörű akció indult a budapesti gyermekek vidéken,