Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a tanácsköztársaság idején - Somogyi Almanach 14-15. (Kaposvár, 1970)

Somogy művelődésügye a Tanácsköztársaság idején - Iskola és oktatás. A pedagógusok helyzete, szerepe - A somogyi iskolák államosítása

A kép teljességéhez tartozik, hogy a nagyrészt elkészült új tantervekben a századelő legkorszerűbb pedagógiai-módszertani törekvései fejeződtek ki; s hogy - a tanítók-tanárok társadalmi és anyagi megbecsülését biztosító más intézkedésekkel egyetemben - különféle átképző és továbbképző tanfolyamokkal, önképzési programokkal körültekintően gondoskodtak az iskolareform személyi feltételeiről. A tanácsi művelődés-igazgatás kiépítése pedig a reform eredményes megvalósításának hatékony, rugalmas, az iskolaügy legjobb szakembereire támaszkodó, korszerű végrehajtó, ellenőrző és segítő apparátusát hozta létre. A rövid idő, s a zavaró körülmények dacára is számottevő eredmények, és a meg sem valósíthatott nagyszabású tervek együttesen a magyar iskolaügy régen esedékes - és majd csak 29 év múlva megvalósuló - gyökeres reformját ígérték. A továbbiakban azt vizsgáljuk, mit mutathatott fel ezen a téren Somogy megye a Tanácsköztársaság 133 napja alatt. A somogyi iskolák államosítása Az első államosításra Somogy megyében még a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt sor került. Fónay Imre niklai tanító március 16-án jelentette a megyei tanfelügyelőségnek, hogy a niklai „római katholikus iskola a felekezeti iskolával egyesült."

8 Március 22-én a Toponárhoz tartozó répáspusztai r. kath. népiskola „jellegének megváltoztatásáról" érkezett hír,

9 április 5-én a balatonbogiári politikai megbízott táviratilag sürgeti tervük jóváhagyását: „a felekezeti oktatás beszüntetésével tervezik az iskolákat összevonni."

10 Ezek az események megelőzték a Forradalmi Kormányzótanács rendeletét, ill. a Közoktatásügyi Népbiztosság által kiadott végrehajtási utasításokat. Annak a spontán forradalmi folyamatnak részei és megnyilvánulásai, amely 1919 első hónapjaiban a polgári demokratikus forradalom továbbfejlesztését, alapvető követeléseinek realizálását sürgette Somogyban, s tömegbázisát adta a forradalom szocialista megújulásának március 10-én és március 21. után. A felekezeti iskolák felszámolását, az egyházi tanítók kiszolgáltatottságának megszüntetését követelő egyházellenes jelszavak a tanítóság körében is népszerűek voltak. Erről tanúskodnak a fenti példák, s majd a tanítók önkéntes és lelkes részvétele az iskolák államosításában, átszervezésében. A Forradalmi Kormányzótanács XXIV. sz. rendeletét Somogy megye Direktóriuma április 5-én regisztrálta, és 7-én továbbította hivatalosan a tanfelügyelőségre, Vajthó Jenő politikai megbízott címére.

11 A rendelet végrehajtásában némi eltolódást jelentett, hogy a Közoktatásügyi Népbiztosság 7. K. N. sz. rendelete értelmében erre illetékes megyei, ill. helyi művelődési osztályok szervezése Somogyban csak április utolsó hetében kezdődött el, megalakulásukra pedig általában május derekán került sor.

12 Az államosítás irányítása ebben az időszakban a Direktórium (április közepétől a Megyei Munkástanács Intézőbizottsága) és a járási politikai megbízottak hatáskörébe tartozott, végrehajtói a községi munkástanácsok és az államosításra kerülő iskolák tanítói voltak. A tanfelügyelőség beosztottjai személyesen is résztvettek az átvétel lebonyolításában. A beérkező jelentések nyilvántartását május közepéig a Megyei Munkástanács Intézőbizottságának közigazgatási hivatala végezte. Április folyamán 9 község 10 elemi iskolájának államosításáról érkezett jelentés a hivatalhoz. Május