Tóth Tibor: A szocializált mezőgazdasági nagyüzemek az igali járásban 1919 - Somogyi Almanach 13. (Kaposvár, 1970)
5. A szocializált gazdaságok kereskedelmi forgalma és pénzkezelése
nius végen a Hoffer-Schrantz-Clayton-Shuttleworth RT. az egyik Göllében üzemelő gőzekéhez összesen 73,90 K értékű alkatrészt küldött. A számlát azonban a 14 K-ás csomagolási és szállítási díjon túl még 187,94 K, tehát az áruk értékének 255 %-át kitevő felárral is megterhelték anélkül, hogy erre az utolsó súlyos tételre bármilyen magyarázatot is adtak volna 338 . Ugyanakkor a gazdaságokban végzett ipari munkáknál is mindannyiszor 34 %-os pótlékkal növeltek meg minden egyenlítendő számlát munkafelügyelet (20%), szerszámkopás (10 %) és biztosítás (4 %) címén. 334 A gazdálkodás körülményeinek és menetének részletesebb vizsgálata, végül az utóbbi problémák forráshiányokból adódóan csak vázlatos áttekintése után szükségesnek látszana most a négyhónapos szocializált termelés mérlegének elkészítése. Egy ilyen összeállítás elé azonban egy sor forrásbeli és módszertani akadály áll. Már céloztunk arra, hogy - amíg az üzemek működésének egyéb területeit illetően bő forrásanyag állt rendelkezésre - az elszámolási naplók a későbbi elszámoltatási eljárások miatt nagyon foghíjasak. Mindössze a göllei és a németsürüi gazdaságra vonatkozóan sikerült április 1—július 31. között az elszámolási naplókat fellelnünk. E két gazdaság ábrázolása természetesen nem jogosíthat fel bennünket akárcsak a járásra vonatkozóan is bármilyen konzekvenciák levonására, mindössze csak részeredményként szolgálhatnak. Másrészt viszont egy április-július vonatkozásában elkészített mérleg semmiképpen sem adhat teljes képet akár csak egy gazdaság működéséről is, legfeljebb hozzávetőlegeset, miután a betakarítások, következésképp a terményértékesítések egy jelentős hányada a július 31-i határnap utánra esik. Mindebből következik tehát, hogy a szocializált mezőgazdasági üzemek tevékenységének teljesen reális felmérésére vállalkozni illuzórikus törekvés, miután a szövetkezetek működése a gazdasági évnek csak egyharmadát tette ki. A termelés tényeit, tehát a háborús gazdálkodás hagyatékán túl meghatározta az első évnegyed magángazdálkodása, az évvégi mérlegek pedig az augusztus 7-e utáni újabb magángazdálkodás eredményeit is tükrözték. Mindettől függetlenül azonban Lengyel Gyula népbiztos szavaival mi is egyetértünk, miszerint: „ . . . A munkabérek emelkedése és a termelésnek ezzel kapcsolatban beálló csökkenése . . . azt idézte elő, hogy minden nagyüzem kivétel nélkül . . . pénzügyi hiánnyal dolgozik . . . azoknak a javaknak az ára, amelyeket a munkásság termel, nem fedezi a termelési költségeket." 330 Hasonlóképpen írt Biedermann felügyelő is egy, a Központhoz írt levelében, melyben közli, hogy a járás szocializált gazdaságainak június havi pénzszükséglete 1 305 000 K lesz, a várható bevétel ugyanakkor 25 ezer K körül fog alakulni. 336 Mindezek után tehát a göllei és a németsürüi gazdaság április i-július 31. közötti mérlege a források eredeti rovatrendje szerint a következőképpen alakult. 337
