Tóth Tibor: A szocializált mezőgazdasági nagyüzemek az igali járásban 1919 - Somogyi Almanach 13. (Kaposvár, 1970)

Bevezetés

A SZOCIALIZÁLT MEZŐGAZDASÁGI NAGYÜZEMEK AZ IGALI JÁRÁSBAN (1919) A külső és belső ellenforradalommal kezdettől fogva szembenálló Tanácsköztársaság fennállásának ideje alatt egyik legfontosabb probléma, az agrárkérdés megoldása és ezzel kapcsolatban a mezőgazdasági termelés folyamatosságának a biztosítása volt. Különösen fontos volt ez a Dunántúlon, ahol a hadműveletektől távolt, viszonylag nyugodt körülmények között kellett gondoskodni az ipari körzetek és - elsősorban - a harcoló Vörös Hadsereg élelmezéséről. Az ellátás biztosításában fontos szerepet szántak a Forrradami Kormányzótanács XXXVIII. sz. rendeletével szocializált, ilymódon együtt tartott nagybirtokoknak.

1 E fontos feladat kapcsán a szocializált üzemek azonban olyan szubjektív és objektív akadályokkal kerültek szembe, amelyek mindegyikének elhárítására már csak a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt - sem kerülhetett sor. A várt földosztás elmaradása, az akadozó iparcikkellátás okozta elégedetlenség, a gazdaságok élén meghagyott birtokosoknak, vezetőknek szabotőr tevékenysége,

2 objektíve pedig a megelőző négy év háborús gazdálkodásának mély nyomai súlyossá tették a helyzetet. Nem célunk mindennek részletes elemzése, ezt a szakirodalom már korábban megtette.' Miután azonban a szocializálás időpontjában az adott üzemi állapotok egy korábbi, meglehetősen eltorzult fejlődés következményei voltak, elkerülhetetlennek látszik a háborús gazdálkodás lényeges jegyeinek a rögzítése. Az adott helyzettel szükségszerűen együttjáró kényszerintézkedések és ezek hatása: a mezőgazdaság termelőerőinek egyre nagyobb arányú pusztulása'

1 Somogyot sem hagyta érintetlenül. Az egyre súlyosabbá váló rekvirálások, a munkaképes férfilakosság bevonultatása, az igaerő fokozódó elvonása, az élelmiszerkészletek katasztrofális csökkenése együttes hatásában a mezőgazdasági termelés, színvonalának és termelékenységének a zuhanását eredményezte. Megyénk állatállománya 1914-1918 között így alakult:

0 1914 darab % 1917 darab % darab 1918 °o Szarvasmarha: tenyészbika 1 409 100 1 259 89,3 1 261 89,5 egyéb bika 265 100 250 94,3 296 111,7 bika borjú 5 735 100 5 343 • 93,1 5 371 93,4 tehén 72 562 100 62 839 86,5 65 093 89,7 üsző 42 280 100 48 132 113,8 47 520 112,3 ökör 33 823 100 23 962 70,8 23 499 69,4 tinó 26 203 100 26 221 100,0 21 849 83,3 összesen : 182 281 100 168 006 92,1 164 889 90,4