Tóth Tibor: A szocializált mezőgazdasági nagyüzemek az igali járásban 1919 - Somogyi Almanach 13. (Kaposvár, 1970)

2. A munkaerő helyzete a szocializált gazdaságokban

Mint szó volt róla, a megkötött szerződések általában nem igazodtak a fenti sémához. Mindezt bizonyítandó tanulságos lesz, ha rögzítjük a göllei gazdaságnak egri vállalkozókkal június 4-én megkötött szerződésének főbb tételeit.

196 Ennek értelmében a vállalkozók 3500 hold föld minden munkáját vállalták. (Ez a földmennyiség majdnem a gazdaság összes szántóföldjét jelenti, és azt mutatja, hogy a birtokon élő 128 konvenciós alkalmazott munkájára ekkor már alig-alig lehetett számítani.) A szerződés mindenekelőtt rögzítette a vállalkozók munkához való jogát, amennyiben kimondta, hogy - bár a szerződés szeptember i-én lejár - a gazdaság a továbra is maradni akarókat november i-ig köteles lesz foglalkoztatni. A havi bérek a következők voltak: egészkezes férfiak: 600 K készpénzt, 60 kg lisztet (1/3-a főzőliszt), 6 kg szalonnát, 6 kg nyershúst, 1/2 kg zsírt, I 1/2 kg sót, I 1/2 liter ecetet, 12 kg burgonyát és 8 kg babot kaptak. A fétkezesek 425 K készpénzt és az egészkezesek természetbeni járandóságának 7 5%-át kapták. Amennyiben az érdekeltek az aratásban is résztvesznek, akkor a fenti bér helyett az 55. F. N. sz. rendeletben megszabott 1/8 részt kapnak. Lehetőséget kaptak továbbá arra is, hogy a hozzátartozóik ellátására maximált áron a gazdaságban kenyérgabonát vásárolhassanak. A pihenőidőt esetükben is napi 3 1/2 órában határozták meg. A két szerződés összehasonlításából kitűnnek az utóbbi javára mutatkozó nagy különbségek. Mindezt azonban csökkentette az a már említett és a szegődményesekre is vonatkozó rendelkezés, amelyik a háborús és az új szerződések közti különbözetet készpénzben rendelte kifizetni. A július második felében megkötött szerződésekből már ki is maradtak a készpénztételek. A kisbárapáti nincstelenekkel megkötött nagyon rövid szerződés a férfiaknak havi 12 mérő búzát és 12 mérő rozsot, a nőknek pedig 7-7 mérő havi bért állapított meg.

19

' A szerződéses munkások munkájának biztosítására még néhány félillegális eszközt is igyekeztek felhasználni. így pl. Inamban a konvenciósokhoz hasonlóan igyekeztek őket lábbelivel ellátni - a járási felügyelőség hallgatagos tudomásulvételével.

198 Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a szegődményesek helyzete jobb lett volna az alkalmazottakénál. Sőt - miután élelmiszertartalékuk általában nem volt - bizonyos fokig még nehezebb volt, mivel az iparcikkhiány mellett az élelcmhiány is sújtotta őket. Júniusban pl. Kaposvárott nagy menynyiségű babot tároltak anélkül, hogy az elszállítás megindult volna, az inámi gazdaság még sem tudott 1,5 q babot beszerezni a szegődményesek élelmezésére.

199 Az élelmiszerkészletét július második felében az alábbi összesítés szemlélteti:

200 készlet hiány szalonna (kg 320 5 680 zsír (kg) • 323 956 hüvelyes (kg) 1 056 3 920 só (kg) — 8 076 paprika (kg) 22 16 hagyma (kg) 86 2 000 ecet (1.) 182 2 100 Az ellátatlanság - hasonlóan az éves alkalmazottakhoz - nyilvánvalóan a szegődményesek között is éreztette a hatását. Bár a munkájukra vonatkozóan