Tóth Tibor: A szocializált mezőgazdasági nagyüzemek az igali járásban 1919 - Somogyi Almanach 13. (Kaposvár, 1970)
2. A munkaerő helyzete a szocializált gazdaságokban
vagy nem volt mód, vagy nem volt rá szükség. Végül aztán e járandóságokat akként szabályozták, hogy ahol azt természetben nem tudták, vagy a cselédség nem kérte kiadni, az illető gazdaság maximális áron megváltotta. 1 ' 1 Az elmúlt hónapokban bekövetkezett fegyelmi lazulásokkal álltak összefüggésben a pihenőidő körül támadt félreértések. A kollektív szerződés napi 212 óra pihenőidőt engedélyezett, majd május 17-én ezt Latinca az országos rendezés elveinek megfelelően 3 1/2 órára emelte fel. 152 A rendelkezést mindenütt tudomásul vették, Tátom-pusztán azonban az állatgondozók kifogásolták, hogy őnekik előbb kell kezdeni és később végezni a munkát, mint társaiknak. Ezért kérték vagy a pihenőidő arányosítását, vagy a munkaidő egységesítését. Hiába figyelmeztették az érdekelteket a fegyelemre, az állattenyésztés érdekeire, valószínűen hajthatatlanok maradtak. Erre, illetőleg a felvetett kérdés élességére utalt, hogy végül Latincának kellett júniusban az istállók rendjével foglalkoznia, és elrendelni az istállói naposszolgálat bevezetését. 153 Ismeretes, hogy a kollektív szerződés a vezető beosztásban dolgozó ,,parancsolóknak" 10 %-os konvenció pótlékot helyezett kilátásba. A kedvezményezett munkakörök határozott megállapítására azonban ekkor nem került sor, a végleges szabályozás csak május elején következett be. lj4 Eszerint az első béreseket is ,,parancsotokká" deklarálták, és intézkedtek az ő bérkiegészítésükről is. A végrehajtás szerint a fogatosok elsőbérese 100 K pótlékot, a gyalogosoké 10 0 o-os többletet kapott. A minőségi munkavégzésre való törekvéstől vezettetve a járási felügyelő - a Megyei Központtal egyetértésben - kísérletet tett a csoportos és egyéni premizálásra. Június i-i hatállyal szabályozták a pásztoroknak fizethető farkapénz mennyiségét, ld0 ugyanakkor, egyéni kedvezményekkel is igyekeztek az érdekeltséget növelni. Június 20-án pl. a járási felügyelő Szita József felsőmocsoládi számadónak ,,jó munkateljesítmény és szakszerű vezetés" címén két, konvención felüli sertés tartását engedélyezte. 1;>6 Ami a bérek nominális mértékét illeti, az előbbi problémáknál lényegesen súlyosabbak voltak az üzemekben foglalkoztatott iparosok között támadt bérmozgalmak. A februári kollektív szerződés az ő bérükkel csak annyiban foglalkozott, hogy nekik is biztosította a 10 %-os bérpótlékot. Mindez nyilván messze elmaradt a várakozástól, és éppen ezért április 27-én külön szerződésben szabályozták az uradalmi iparosok bérezését. 1 " A megállapodás szerint a gőzeke főgépészek és mozdonyvezetők 20 0 o-os, a gépészkovácsok, a bognárok és kőművesek 15 %-os, a gazdasági kovácsok, a magtárosok és a vincellérek 10 %-os, a faragók és fűtők 5 "o-os pótlékot kértek és kaptak. Emellett a saját szerszámukat használó iparosok szerszámkopás címén évi 150-300 K további pótlékban részesültek. Az elért béremelést különösen értékessé tette az, hogy a %-ban kifejezett pótlékok valamennyi természetbeni juttatásra is vonatkoztak. A rendkívül magas bértételek azonban még mindig nem bizonyultak elégségesnek. Két nappal az előbbi megállapodás után a fonói gépműhely dolgozói még újabb emelést kértek, mégpedig 5 K-ás órabért. 1 '' 8 Követelésüktől csak hoszszas rábeszélés után álltak el. Május végén ismét az iparosok bérkövetelései keltettek nyugtalanságot a járásban. Most az inámi iparosok kértek bérjavítást. 1 '' 9 Műhelygyűlésükön kérték, hogy a vas- és fémmunkások szakszervezete által bevezetett 10 órás munkanap rájuk is vonatkozzék, és az ezen túli munka részesüljön megfelelő díjazásban. A
