Kováts Zoltán: Somogy megye népessége a XVII-XVIII. század fordulóján - Somogyi Almanach 12. (Kaposvár, 1969)

Jegyzetek

alapjául szolgáló szántóterület feltüntetésével. — A török utáni idők első megyei összeírásának töredékes anyaga 1699-ből is szolgáltatott bizonyos, támpontot.

1695. Országos Levéltár (OL.) Esterházy család hercegi ágának levéltára. Rep. 393. Fasc. 13.

1696. OL. Archivum regnicolare. Dica kötetek. 39. sz. (Somogy megye.)

1699. Zalaegerszegi Megyei Levéltár (ZML.) Conscriptio universales 1699— 1773. ö.: 2.

1701. OL. Esterházy család lt. Rep. 394. Fasc. 14.

Müller J.: Megjegyzések a Fonyódi járás törökkori településtörténetéhez. VIII. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára benyújtott pályamunka. 1967.

Baksay S.: Somogy megye. Osztrák—Magyar—Monarchia írásban és képben. XIII. köt. 300.

Acsády I.: Magyarország népessége a pragmatica sanctió korában. Magyar Statisztikai Közlemények. Üjfolvam. XII. Bp. 1896. III. r. 364.

OL. Archívum regnicoláre. Dica kötetek. 39. sz. Somogy megye.

Bakács I.: A dicalis összeírások. — A történeti statisztika forrásai. Szerk: Kovacsics J. Bp. 1957. 76.

Egy pozsonyi mérővel bevetett terület 550—600 négyszögölnek felelt meg. Wellman I.: A gödöllői Grassalkovich uradalom gazdálkodása. Bp. 1933. 43. oldal jegyzete. — L.éderer E.: Régi magyar űrmértékek. Századok. 1923— 34. 135. N. Kiss István: A szőlőművelés terméshozamának alakulása a XVII—XIX. században. Agrártörténeti Szemle, X. évi. 1968. 1—2. szám. 87_ A termelést gátló és elősegítő tényezők figyelembevételével történő portaszám kiszámítása lásd. Bakács I.: A dicális összeírások. — A történeti statisztika forrásai. Szerk.: Kovacsics J. Bp. 1957. 77.

Edelényi Szabó D.: Magyarország közjogi alkatrészeinek és törvényhatóságainak terület változásai. Bp. 1928. 35. — »Somogy megye területe a hódoltság óta csak annyit változott, hogy a baranyai területektől körülvett két, földrajzilag külön álló községet, Okorágoc és Sellyét, melyek mar a Bach-korszakban is Baranyához tartoztak az 1876. 33. t. c. ebbe a megyébe kebelezte át." Okorág és Sellye nélkül a megye területének nagysága 6675 km2; Okorággal és Sellyével együtt 6700 km*.

Perjés G.: Mezőgazdásági termelés, népesség, hadseregélelmezés és stratégia a XVII. század második felében. Bp. 1963. 28—52.

Perjés G.: A történeti statisztika szerepe a helytörténetben. Bp. 1963_ A debreceni helytörténeti konferencia anyaga. 1—17.

Magyar törvénytár (1526—1608) Milleneumi emlékkiadás. Bp. 1899. 799.. Dávid Z.: Magyarország népessége a XVII—XVIII. század fordulóján. Történeti Statisztikai Évkönyv. 1961—1962. 234.

OL,. Archívum Renicolare. Lad. KK. 9. Anni 1720. Simighiensis. Redni- colaris conscriptio.

Nagyobb összeírások levéltári jelzete:

1695. OL. Esterházy család hercegi ágának levéltára. Bp. 393. Fasc. 13.

1696. OL. Archívum regnicolare. Dica kötetek. 39. sz. (Somogy megye)

1699. ZML. Zala megyei levéltár. Cons, univers. 1699—1773. ö.: 2.

1701. OL. Esterházy család lt. Rep. 394. Fasc. 14.

1702. ZML. Zala megyei levéltár. Cons, univers. 1699—1773. ö.: 4. és 32. sz_

1703. ZML Zala megyei levéltár. Cons, univers. 1899—1773. ö.: 7.

1712. Somogy Megyei Levéltár (SML).

Kaposvári járás. Conscriptiones animarum facultatum 1712—1773- I—II. 49. kát.

Kanizsai járás. Előzővel hasonló című iratcsomóban, hasonló sorszámmal.

47