Kováts Zoltán: Somogy megye népessége a XVII-XVIII. század fordulóján - Somogyi Almanach 12. (Kaposvár, 1969)
10. A természetes szaporodás és a betelepülése mértéke (1720-1785)
könyvek név szerinti bejegyzéseiből megkonstruált családi demográfiai helyzet adta a kulcsot a valóságos viszonyok feltárásához.59 Az eddigi részletkutatások eredményei azt mutatják, hogy Magyar- országon a természetes szaporodás mértéke a XVIII. században nem haladhatta meg az évenkénti 5%(,-et. A születési arány az eddigi feltételezéseknél valamivel alacsonyabb, 35—45%«; ehhez képest a halandóság igen magas, 30—40%. A nagy járványok közül a pestis (a döghalál) veszít hatásából, de még 1709-ben, 1737-ben évek-évtizedek természetes szaporodását semmisíti meg. A himlő, a torokgyík (diftéria), a tífusz, a vérhas nap mint nap szedi áldozatait. A járványok hatását fokozza, hogy van bizonyos alultápláltság vagy egyoldalúság az élelmezésben. Ez különösen vonatkozik az úrbéres viszonyban nem álló földnélküliek tömegeire. E feltárásokból következik, hogy a termelőerők fejlettségi szintiétől determinált a népességfejlődés lehetséges mértéke. A magyarországi újabb részletkutatási eredmények megközelítően megegyeznek azokkal az európai területekre vonatkozó adatokkal, amelyekre viszonylag biztos vagy biztosabb forrásanyaggal rendelkeznek. Az európai területeken a XVIII. században a természetes szaporodás mértéke nem érte el az 5%o-et, vagy csak alig haladta meg egyes gazdaságilag fejlett országokban (Anglia, Svédország). A XVII. század végi és a XVIII. század eleji somogyi viszonyok kutatása megmutatta, hogy a gazdasági leromlás, a bizonytalan közállapotok mellett a megyében az eddigi feltételezésekhez képest sokkal jelentősebb számú népesség élt. Nemzetközi és hazai történeti demográfiai kutatási eredményekből valószínűsíthető volt a XVIII. századra jellemző átlagos népességfejlődési érték. Ha ismerjük az össznépesség számát és ismerjük a természetes szaporodás mértékét, akkor a betelepülők számát is meg tudjuk határozni. A megyébe betelepülők közül a német betelepülők száma volt elhatárolható. A betelepült népesség számára a Somogy Megyei Levéltár anyagában szerepel egy összeírás, amelynek címe »Somogy megyének Nemzetisége szerinti összeírása helységenként elkülönítve«."' Ez az összeírás a megye nemzetiségi megoszlásáról a következő képet mutatja: Német 22 597 9.4 % Magyar 202 856 83,9 0 „ Horvát 16 267 6.7 241 720 100.0 % Ha az összlakosság száma és a valóságos népességszám között van is kisebb eltérés, akkor is a Bach korszakbeli összeírás a nemzetiségeknek egymáshoz való arányát mutatja. Ugyan ezt a nemzetiségi megoszlást tételezzük fel 1784—85-ben is, araikor már biztos adataink vannak a megye össznépességéről. 1784—85-ben a megye összlakossága 163 560." Ennek az össznépességnek a 9,4%-a 15 284. tehát a németség száma 1784— ben 15 ezer körül lehetett. A betelepülő magyar és kisebb horvát nemzetiségű népekről, szá munkról korabeli adataink nincsenek, összeírások alapján valamelyest. 41
