Kováts Zoltán: Somogy megye népessége a XVII-XVIII. század fordulóján - Somogyi Almanach 12. (Kaposvár, 1969)
8. Az egyházi anyakönyvek a népességről
bői és a megyéből az 1784/85. népszámlálásból van.“ E szerint a megye 313 községéből 175-ben élnek zsidó családok, együttes számuk a megyében 1784/85-ben 2103. A megye 163 560 főnyi (jogi) összlakosságának ez 1,4 százalékát jelenti. Tekintve, hogy 1774-ben is ugyanazokban a községekben fizették a »tolerans« adót, mint ahol 1784-ben összeírták a zsidó lakosságot, feltételezhető, hogy ha történt is beköltözés a XVIII. század során, de a XVIII. század elején is hasonló arányban (1,4 százalék) élhetett zsidó népesség a megyében. F) Cigányok. A cigány háztartások számáról 1785-ből maradt fenn összeírás a Somogy Megyei Levéltárban." Ez az összeírás 414 háztartásfőt tüntet fel. A megye 313 községéből 130-ban éltek cigányok. Ez a népréteg legkevésbé volt helyhez kötve, így összeírása még ebben az időben is nagy problémát jelenthetett. Az összeírásból kimaradtak tekintélyes számát is figyelembe kell venni. Legalább annyian lehetek 1720-ban mint amennyit 1784-ben az összeírásba sikerült felvenni. Ezek a társadalmi rétegek szükségszerűen kimaradtak a megyei adók kivetésével kapcsolatos összeírásokból. De még ezek után is számolnunk kell olyanokkal, akik pillanatnyi körülményeik miatt, az ösz- szeírók munkájának lazaságai miatt vagy tudatos elhúzódásaik miatt kimaradtak az összeírásból. Ez magyarázza azt, hogy a háztartásfőkre számítható átlagos népesség a megyei adóösszeírás alapján 14—16 fő, ha az országos összeírás (1720) jobbágyháztartási adatát tekintjük, akkor pedig 20—26 fő. Ezekre a megállapításokra az egyházi anyakönyvekkel való egybevetés alapján jutottunk. 8. AZ EGYHÁZI ANYAKÖNYVEK A NÉPESSÉGRŐL Az adóösszeírásokban csak az úrbéres viszonyban álló, megfelelő gazdasági feltételekkel rendelkező háztartásfők szerepelnek. Keresztelni gyermekét a kor viszonyai között azonban mindenki elvitte. Nemes, vagy zsellér, kóborló cigány vagy módos gazda, favágó vagy »ludi magister« mind szerepel az egyházi anyakönyvben. A helyszínen tanulmányozva a Somogy megyei plébániákon és parókiákon található anyakönyveket, valamint az egyházi shematismusok leírásai alapján az derül ki, hogy a megyében 1720 körüli évektől vezetett anyakönyv mindössze 4 maradt fenn. A négy anyakönyv feldolgozása tehát a rendelkezésre álló anyag teljességét jelenti. A reprezentációt a történelmi körülmények határozták meg, tehát véletlen alapján történt ez a kiválasztás. Mind a négy katolikus egyházi anyakönyv. A XVIII. század elejétől egy ideig csak a kereszteléseket vezetik, kivéve a nagybajomi anyakönyvet, amelyben a házasságkötések bejegyzése is szerepelt. A másik három anyakönyv: az andocsi, a csurgói és a kéthelyi.“ A keresztelési anyakönyv bejegyzései is elegendők voltak arra, hogy a községben élő családok számát, s ebből a valószínű összlakosságot meg30
