Kováts Zoltán: Somogy megye népessége a XVII-XVIII. század fordulóján - Somogyi Almanach 12. (Kaposvár, 1969)
5. A XVIII. század második évtizedének megyei adóösszeírásai
el jobbágyait. Különösen áll ez Somogy megyében, ahol általános volt a szegénység. Így nagyon sok háztartás kerülhette el az urbáriumok ösz- szeírásaiba való felvételt. Csak ilyen elemzés után válhat érthetővé az a tény, hogy az 1699. megyei összeírás több adózó háztartást tüntet fel, mint az 1701. évi Esterházyak által készített urbárium. 49 volt azoknak a községeknek a száma, amelyekben mind a megyei összeírásban, mind az urbáriumban adatot találtunk. A megyei összeírás ezekben a községekben összesen 1248 adózó háztartást tüntet fel, ugyanakkor az urbáriumban csak 675 adózót 'találunk. Somogyi vizsgálódásunk alapján igen kérdésessé vált Maksay Ferencnek a következő megállapítása: »Ha a végeredményként megállapított teljes családfő számot a korszakra feltehetően jellemző 5—6-os családtag átlagszámmal szorozzuk, megkapjuk a teljes lélekszámot.«21 Urbáriumok alapján nem lehet megközelíteni a falvakban élő családok számát, a háztartások számát is csak hozzávetőlegesen, mint ahogy a megyei adó kivetésével kapcsolatos adóösszeírás ezt megvilágította. Mindezek figyelembevételével végső következtetésünk az, hogy az urbáriumok és az 1696. évi országos összeírás adatainak figyelembevételével megállapított 2879 úrbéres háztartás lényegében azt tükrözi, hogy a somogyi tájon szűkös anyagi körülmények között ugyan, de jelentős számú népesség maradt fenn. Az adózásba vontak számának emelkedését látjuk az 1699—1703- as évekből fennmaradt töredékes megyei összeírásokban.23 Az 1699., 1702. és 1703. évi megyei dicalis conscriptio a megye három különböző területéről 209 községet említ 3468 gazda (hospes) és' 621 inquilini adózóval. (Ezenkívül ebben az esetben is van 16 olyan település, amelyekről 1699 előttről és 1703 utánról van urbáriumokban lakottságukat igazoló adat). Az adózó háztartások számának rövid pár éven belüli ilyen rohamos emelkedése nyilvánvalóan nem a beköltözésekkel kapcsolatos elsősorban, hanem a viszonyok kismérvű megszilárdulásával. » A török hódoltságot és az azt követő háborús pusztításokat kétségtelenül bizonyíthatóan 225 település vészelte át, ennyinek a létezését, lakottság'át sikerült adatokkal kimutatni. Végül is megállapíthatjuk, hogy az a népesség, amit 1720-ban a következő fejezetekben pontosabb adatok birtokában meg tudunk állapítani, az a népesség — leszámítva a természetes szaporodásból előálló növekedést, — már korábban is itt élt Somogybán. 5. A XVIII. SZÁZAD MÁSODIK ÉVTIZEDÉNEK MEGYEI ADÓÖSSZEÍRÁSAI Az előző fejezetekben a XVII. század utolsó évtizedének viszonyait, népességi helyzetét próbáltuk jellemezni. 1703-tól 1711-ig terjedő időszak a kuruc szabadságküzdelmek ideje. Károlyi Sándor kuruc csapatai már 1704-ben eljutnak Somogyba. Ettől kezdve Somogy hol a kurucok, hol a labancok kezén van. A kuruc időben rác pusztítás is éri a 21
