Kováts Zoltán: Somogy megye népessége a XVII-XVIII. század fordulóján - Somogyi Almanach 12. (Kaposvár, 1969)
4. Az urbáriumok adatainak mondanivalója (1695-1703)
4. AZ URBÁRIUMOK ADATAINAK MONDANIVALÓJA (1695—1703) Miben van a jelentősége Somogy megye népességi viszonyainak feltárásánál annak, hogy az 1696-os év körül 2879 adózó háztartást tudtunk kimutatni? Az eredmény értékelésénél két lényeges dolgot kell figyelembe venni. Először az urbáriumok forrásértéket, másodszor azt, hogy ezeket az urbáriumokat milyen viszonyok között készítették, milyenek voltak az általános történelmi körülmények. Az urbárium meghatározását Maksay Ferenc a következőkben adja: »Urbáriumon olyan feljegyzést értettek, melyben a feudális földesúr birtokát, mindenekelőtt paraszti használatban álló »úrbéres« — nem allódiális —■ birtokát, az ottlakó s az úrral »úrbéres« kapcsolatban álló népeket, valamint a birtokból és a népektől befolyó jövedelmeket, hasznokat vették számban, abból a célból, hogy megkönnyítsék az úrnak a földhöz, népéhez és jövedelméhez való jogi gyakorlását.20 Az urbáriumok forrásértékelésével kapcsolatos sokrétű problémából az urbáriumok népességstatisztikai felhasználhatóságának lényeges pozitív és negatív vonásaira kell rámutatni. Maksay Ferenc a pozitív vonásokat hangsúlyozza: ».. . az adatok felvételénél közreműködő mindkét fél (a parasztok képviselői: bíró, esküdtek és a földesúr megbízottja) közvetlen közelből ismerte a helyszín viszonyait, tehát egyiket sem lehetett félrevezetni és egyik sem tüntethetett volna fel a valóságtól távol álló papírízű adatokat.21 A teljes népesség megállapításánál azonban a következő negatívumokra kell felfigyelnünk: 1) Nem egységes elvek szerint írták össze a földesúr birtokán élő népességet, tehát minden urbárium más-más értékű. 2) Az urbáriumok csak egy kisebb terület (községek) adatait tartalmazzák egy bizonyos időpontban. Egy évből egy egész megyére vonatkozó urbárium természetesen nem maradhatott fenn, mert ilyen nem is készült. Sőt, ha a község nem egy birtokos kezében volt, az illető földesúr által készített urbárium nem tartalmazta ugyanabban a községben a másik földesúrhoz tartozó jobbágynépességet. Tehát előfordulhat, hogy egy községre sem teljes az urbárium. 3) A szegényebb paraszti réteg tagjainak az urbáriumokba való felvétele vagy kihagyása mutatja a legnagyobb változatosságot. Ezek gyakran változtatták helyüket, s kevésbé illeszkedtek be a falu közösségébe. Adózás szempontjából sem voltak fontosak, a földesúr szempontjából nem képviseltek értéket. 4) Urbáriumok nagy többségében az adatfelvételnek az a módja szerepel, hogy csak az adózó úrbéres háztartások fejét írják össze. Egy háztartáson belül azonban több család is élt. 5) A nemesség is természetesen kimarad az összeírásból, de a szegény nemeseket néha név szerint is beveszik az összeírásba, azokat, akik földesúri birtokon éltek. 6) A nemesi udvarházakban élő cselédség, ugyanígy a földesúr allódiális birtokán élő majorsági népesség is kimarad az urbárium adat- felvételeiből. 19