Latinca Sándor válogatott írásai - Somogyi Almanach 11. (Kaposvár, 1969)
II.
két tesznek folyamatba, melyek nemcsak a további termelést fogják megakadályozni, hanem lehetetlenné teszik a földosztás ésszerű megoldását is. Az ezerholdasok a föld megművelésére még az előmunkálatokat sem tették meg; a talaj termőképességének fokozásával nem törődnek, a földnek trágyázását úgyszólván teljesen beszüntették, az üzemi berendezéseket nem javítják; a cselédeket — még ott is, ahol az erdőségek vannak — akácfák kipusztítására és egyéb haszontalan dolgokra használják fel. Hazugság az, hogy a cselédek nem akarnak dolgozni; a valóság az, hogy az ezerholdasok között szállóige lett: »Inkább pusztuljon a termés, de nem lesz úgy, ahogy a cseléd akarja, majd meglátjuk, ki döglik meg előbb.« A föld népe háborog, a megcsalt milliók szeme előtt folyik az ország népe elleni merénylet. Mielőtt azonban a sistergő katlan kifutna, és a végpusztulás bekövetkezne, sürgős intézkedést kérünk: hallálal kell büntetni azokat, akik ebben az országban perverz vágyakozással gyönyörködni akarnak az éhezők jajveszékelésében, akik emberhúsra akarnak vadászatot rendezni. Kaposvár, 1919 január 25. Latinca Sándor, a földmunkások és kisgazdák Somogy és Tolna megyei titkára Somogyi Hírlap, 1919. január 26. Latinca egyik legnagyobb pályát megfutott írása. Mindjárt megjelenése után kommentálta és teljes terjedelmében közölte a Vörös Üjság. (»Halál az ezerholdasokra!« Vörös Újság, 1919. január 30.) Azóta számos kiadást ért meg Ezek közül kiemeljük: 1. A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai V. Bp. 1956. 514. 1., 2. K. S.: Latinca cikkei..., Somogyi Szemle, 1968. 1. sz. 62. 1., 3. Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról, Kaposvár, 1967. 356—357. 1. 9. Kaposvár, 1919. január (31.). Deresre Húzzák a derestörvényt Megértük végre azt is, hogy a Darányi-féle népnyomoritó törvények eltörléséről beszélnek a Földművelésügyi Minisztériumban. Darányi Náci nem tudta velük boldoggá tenni a kisembereket és a cselédeket, a »derestörvény« a »rabszolgatörvény« tehát oda kerül hamarosan, ahová való: múzeumba. A földművelésügyi miniszter a munkaadók és a mező- gazdasági munkások közötti jogviszonyt szabályozó 1898. évi II. te., nemkülönben az ezzel kapcsolatos munkástörvénnyel, valamint a gazda és a gazdasági cselédek közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1907. évi XIV. te. átdolgozását elrendelte, illetve intézkedett, hogy a szóban lévő kérdés a kor követelményeinek megfelelő új törvényekkel szabályoztassék. Az erre vonatkozó munkák a szociáldemokrata alapon álló Földmunkások és Kisgazdák Országos Szövetségének meghallgatásával a Földművelés17
