Tüskés Tibor: A déli part - Somogyi Almanach 10. (Kaposvár, 1968)
Térképíró mesterek nyomában
vány rózsaszínnel, sejtelmes zölddel, selymes kékkel sugározta be az eget és a vizet. Néhány lépésre a parttól sás zizegett, a délnyugati szél könnyű szárnyakkal suhant fölötte, s a zöld nádfejek összecsókolóztak, mint a galambok. Nádiverebek röppentek fel a nádrengetegből, s görbe ívben csaptak le távolabb, mint elhajított göröngyök. Fönt, a hullámok reszkető ragyogásában s a napfényben fehér sirályok villogtak. Távolabb pedig néhány kis fekete pont úszott, légylábakhoz hasonló csápjaival tolva magát előre. Ladikok voltak, halászok ültek bennük ...« Térképíró mesterek nyomában Térkép van előttem, Magyar-ország föld-abrosza. Hungária Regnum, anno 1630. Amszterdamban, bizonyos Johannes Blaeu mester könyv- nyomitaitó műhelyében lártott napvilágot. Rajzolóját nem ismerjük. Nem ez a legrégibb térkép hazánkról. Magyarország első földabrosza Lázár mester munkája, s egy századdal korábban, 1528-ban készült. Ezek az első földabros-zok jobban hasonlítanak miniatűr tájképekre, mint valóságos térképekre. A Blaeu mester műhelyéből származó lap is szinte belesimul a mai lakás falán lógó festmények és rézmetszetek közé. A folyókat széles árkok jelzik, szintvonalaik helyett apró halmok távlati képét találni, az erdőket lombkoronával megrajzolt facsoportok 'hirdetik, s a nagyobb lalkott településeket az mutatja, hogy a helység neve mellett tornyos házak állnak. Persze a pontosság sem erénye ennék a térképnek. Az első mómöikileg hiteles helyszínrajzokra nálunk a XIX. századig kell várni. Itt a Duna derékszög helyett átlósan szeli át az országot, s -a helységeket jelző körök egymástól való távolságából is kockázatos lenne -az utasnak következtetéseket levonni. Finom műszerek, mérnöki bot és vízszintező még nem segítette a kartográfus munkáját, osak néhány korábbi vádat, útleírás -és szemtanú meséje vezette -kezét. A XVII. században -hazánkat járó Eduard Brown angol utazó is a pontatlan térképek miatt panaszkodik: »Néha-néha a térképekbe is beletekintettem, azonban Ozmán csausz nevetve mondá: nem lehet azokban egy cseppet sem bízni. De igaza is volt, csakis a legnagyobb városokat és azokat is rosszul tüntetik fel. A csauszok kitűnő térképeket készíthetnének, mivel ők egész életöket ide-oda utazgatással töltik, minden helyet megjegyeznek és a városok török neveit tudják . . . Magyarország térképei éppen nem pontosak . ..« Mégis beszédes vallomások -ezek a régi térképek. Értékük -nem az, amit ma -pontosabban tudunk, hanem amiről csak ezek a térképek tudósítanak. Blaeu mester megsárgulit lapja az ország XVII. századi állapotáról értesít, fölsorolja a lakott helyeket, s fölhívja a figyelmet azokra a természeti változásokra, amelyek a táj képén azóta történtek. 1630. Mit látunk -ekkor Európa térképén? A harmincéves háború folyik Németországban. Galileit másodszor idézik az inkvizíció elé. Rubons a Bundás Vénuszt festi. Megkezdik a 16
