Tüskés Tibor: A déli part - Somogyi Almanach 10. (Kaposvár, 1968)
Ember a tájon
A táj rokon szerkezetére vallanak a hőforrások Is. Még csak a hévizi melegfürdőt ismerték, de a tudósok már arról beszéltek, hogy az egész Balaton környék át meg át van szőve olyan erekikel, amelyeket ha megnyitnak, meleg és szénsavas víz tör a felszínre. A későbbi fúrások igazolták a feltevéseket. Hévíz párja a déli parton a csisztapusztad fürdő lehetne. A füredi és kékkúti források a fonyódi szénsavas vízben találtaik testvérre. A déli parton föltárt meleg források igazolják a régi beaki emberek emlékezetét, akik 'arról beszéltek, hogy a Fonyód körüli lápon sok helyen télen kutak nyíltak. S ezek az új hőforrások hitelesítik a néha valóban nagyot mondó Eviia Cselebit, aki a »Teremtő csudájának« tartotta, hogy a Balaton »zordon télen sem fagy be«. A déli part arculatának hajdani alakítói közül azonban nem a vulkánok voltak a legfontosabbak. A déli parton is megtalálható tufaréteg és melegvíz csak a rokonságot bizonyítja az északival. A természet műhelyében a déli parton elsősorban a víz és a szél dolgozott. Ezek voltak azok az ősi eszközök, amelyek fölrakták az idő vonásait a tóvidék arcára. Az ember előtti időben a tó tükre a jelenleginek többszöröse vol t. Átlagos mélysége is sokkal nagyobb, mint ma. A Sió múlt századi szabályozásával a Balaton vize »3 lábnyit és 3 hüvelyknyit apadt meg egész kiterjedésében« — írja Beszédes József vízmérnök 1843-ban. S egy méter vízszánt-süllyedés következtében már többezer hold került szárazra. A víz és a szél vésője dolgozott a parton húzódó dombvidék kialakításán is. A somogyi hátságról egymással párhuzamosan kis erek indulnak. Vizükkel a Balatont táplálják. A dombok közt mély árkokat mostak, s hullámosra szabdalták a tájat. A völgyek szinte kínálták, hogy később megfogják a patakok vizét és halastavakat duzzasszamak bennük. A parton álló dombcik anyagából a víz és a szél építette azokat a homokpadkákat is, amelyek ednefcesztefcték a déli öblök torkolatát. A hullámok belemartak a dombokba, alámosták a partokat, aztán kétfelé sodorták a homokot. Az öblök előtt turzások keletkeztek, ezekre növényzet települt, s a szintjét is vesztő víz újabb 'és újabb területeket adott föl a déli parton. De tavaszi áradások idején, amikor a Sió nem bír a hatalmas víztömeggel, a itáj még megmutatja hajdani képét. Akárcsak az öregedő arc, melyen földerengenek a szépség egykori vonásai, ha átsuhan rajta egy szokatlan fény. Ember a tájon Aki szákszervezeti beutalóval a zsebében jön a tó melle, a megérkezés napjától számítja az időt. A teléktulajdanosnák a »balatoni időszámítás« akkor kezdődik, amikor az első fát elülteti kertjében. A »bennszülöttek« azt tartják számon, amikor a család első tagja letelepedett a víz partján. A magyarság történetének ismerője gyanítja, hogy a honfoglalókból ide is jutott. Aki hallott a Pannóniát alapító, utakat építő, erdőt írtó, szőlőt telepítő rómaiakról, bizonyosnak véld, hogy a hódítók ezt a szemnek kellemes látványt, testnek frissülést nyújtó tájat sem ke12
