Illyés Gyula: Az éden elvesztése. Oratórium - Somogyi Almanach 8. (Kaposvár, 1967)
a hű Ncé nyomán: j uh, gödölye, tehén s majd itt is szerepel jól: Hit, Bizalom, Remény fiadzván szaporán . . . 12. S a nép, mely gázba-tűzfoe küldött most minden népet . . .?! 13. Lelkében újra üdvre lelvén megint megéled! 14. És 'kezdődik elölről...? 15. ... mi el se múlt a Földről: A Cél és Lét i kalandja! 16. S készüli majd ama napra megint egy új atom? 17. Ha újra úgy akarja a fürgébb buzgalom. 18. Hogy száguldozzon, kerge mutató gyanánt körbe a Teremtés nagy Elve egy vak óralapon?! 19. És ha — nem telve többre — ez a Végdolgok rendje? , 20. Hát én inem kavarom, hogy kihányjam a mását, ezt a keserű kását; ha végig ez a játék, örökre föladom! 7