Király István: Fejezetek a somogy megyei szarvasmarha-tenyésztés történetéből 1848-1945 - Somogyi Almanach 7. (Kaposvár, 1962)

Utószó

Utószó Ezt a vázlatos áttekintést úgy szemlélje az olvasó, mint egy későbbi teljességre lörckvő munka előzetes számadását. A vázlat a szerző számára jó alkalom volt nézetei összegezésére egy a magyar történelírásban egészen új téma feldolgozása előtt. E vázlat rámutat, hogy a kutatásnak miben kell még előre haladnia. Igaz ugyan az is, hogy a szerző nem érintett sok olyan kérdést, amelyben a kutatás már előre haladt. Ezek a részkérdések azért nem kerültek tárgyalásra, mert zavarták volna egy vázlatos áttekintés menetét. Másrészt, a téma újszerűsége miatt, még vannak a kutatásban olyan kérdések, amelyek tisztázása időt és munkát kíván. A vázlat az olvasó számára hasznos lehet azért, mert már a kutatás alatt hozzáférhet a marhatartás egy-egy alapvelő problémaköréhez. Századunkban az élet ritmusa bámulatos mértékben meggyorsult. A kutató pedig sokszor arra kényszerül, hogy napokig keresse a levéltár sárga iratai között, vagy a statisztikai kiadványokban a marhatartás tényeit. Minden kutatási nehézség ellenére az a vágy élt bennem, hogy a feltárt új ismeret gyorsan jusson el az olvasóhoz. Amikor papírra vetettem mondanivalómat és igyekeztem az alapvető folyamatokra rámutatni, elevenen élt bennem a felgyorsult életritmus igenlése és erőfeszítésekéi téliem a kutatás nehézségeinek leküzdésére. A szarvasmarha-tenyésztés története iránti igény növekedését a szerző nem kevésbé érezte. A mezőgazdaság szocialista átalakítása után két nagyon aktuális kérdés került napirendre: a mezőgazdasági munkafolyamatok gépesítése és a termelés specializációja. A szarvasmarha-tenyésztés történetének nagy aktualitást éppen az kölcsönöz, hogy e munka bizonyos mértékig rámulat a marhatartás tőkés specializációjára. A tőkés specializáció minden mozzanata nem utánozható a szocialista mezőgazdaságban. De a felhalmozott erők és a felhalmozott tapaszlala tok sok tekintetben irányt mutatnak. így többek között nem lehet el menni szó nélkül amellett, hogy a tejtermelés ügye ma a megyében nem a legjobb vágányon halad. Pedig az utolsó száz év alatt a marhatartás fő hasznosítási területe a lejtermelés lett, A tejtermelés sokoldalúan alakította át a szarvasmarha-tenyésztést és a mezőgazdaságot. Uj szocialista viszonyaink között a történelem eme figyelmeztető szavára sokkal jobban kell figyelni, mint valaha. Sokszorosan ki kell használni a szarvasmarha-tenyésztésben rejlő lehetőségeket. A szocialista mezőgazdaság lehetőségei nagyobbak, mint a tőkés mezőgazdaságé. Mind a hozamok, mind az állomány száma tekintetében még a kezdet kezdetén vagyunk. Az 1961-es állatszámlálás adatai szerint a megye szarvasmarha-létszáma 133 400 volt. Ha a legjobb tőkés eredményeket el akarjuk érni,