Király István: Fejezetek a somogy megyei szarvasmarha-tenyésztés történetéből 1848-1945 - Somogyi Almanach 7. (Kaposvár, 1962)
A tejtermelés hatása a sertéstenyésztésre
a sertéstartásra? Mennyiben lehet szó egymást kiegészítő, harmonikus fejlődésről beszélni? A megyén belül a sertéstartás viszonylagos fejlettségét a 100 kh. szántó és legelő együttes területére eső sertéslétszám szemlélteti a legjobban. A hányados kialakításánál azért látszott célszerűnek a nevezőbe a legelő területét is bevonni, mert a legelők fontos szerepet játszottak a sertések táplálásában. A szarvasmarha-állománynál vagy a teljes istállózás vagy a fél istállózás volt meghonosítva, a juhállomány pedig erősen lecsökkent. A sertéssűrűség alakulása járásonkint a következő volt 1935-ben: A járás neve A szántó és a legelő Az összes sertés A 100 kh-ra összes területe kh. állomány db eső sertés Barcsi 67 192 33 480 49,8 Csurgói 64 224 27 912 43,4 Igali 68 196 38 015 55,7 Kaposvári 121 041 61 303 50,6 Lengyeltóti 73 208 37 390 51,0 Marcali 93 025 43 804 47,0 Nagyatádi 85 605 37 574 43,8 Szigetvári 70 377 44 657 63,4 Tabi 86 014 41 337 48,0 Kaposvár v. 3659 3978 108,7 Somogy megye 732 541 369 450 50,4 15 °. Az átlagosnál nagyobb sertéssűrűséget a szigetvári, az igali és a lengyeltóti járásban lehetett találni. A járásonkint kimutatott sertéssűrűség csak arra mulat rá, hogy a megye melyik területén fejlődött viszonylagosan a legjobban a sertéstartás. A tejtermelés és a sertéstenyésztés közvetlen összefüggései jobban megközelíthetők, ha az átlagosnál nagyobb sertéssűrűségű igali járásban megvizsgáljuk a megyei vonatkozásban legfejlettebb tejtermelő terület, a Kaposvölgyének sértess űr üségét. A község neve A szántó és a legelő Az összes sertés A 100 kh-ra összes területe kh. állomány db eső sertés Attala 1813 1082 59,6 Büssü 2331 870 37,3 Csorna 951 822 86,4 Fonó 1280 1080 84,3 Gadács 585 499 85,2 Gölle 9824 6698 68,1 Igal 4620 1461 31.6 150 A táblázatot a Magyar Statisztikai Közlemények. Űj sorozat. 100. és 105. kötetéből állítottam össze.
