Király István: Fejezetek a somogy megyei szarvasmarha-tenyésztés történetéből 1848-1945 - Somogyi Almanach 7. (Kaposvár, 1962)
Tejtermelés és tenyésztő munka a marhatartásban
nyerésére új szervezetet, a Magyar Gazdaszövetséget hozta létre. 3. A parasztság felé folytatott agitáció fő mondanivalója a kis- és nagygazdák érdekazonosságának hangsúlyozása volt. 4. A földosztási kísérletekkel szemben a legjobb villámhárítónak tartotta a módos parasztsággal kötött szövetséget. 5. A munkásosztály politikai és gazdasági szervezeteinek hatásától iigy lehet legjobban megóvni a parasztságot, ha a földbirtokosok vezetésével látszólag önálló szervezeteket hoznak létre a parasztság számára. 6. Az egész mezőgazdaság hiteligényének, áruforgalmának és a mezőgazdasági ipar pozícióinak esetleges megszerzése azt a vágyat kellette a földbirtokosokban, hogy miközben a birtokos parasztsággal szövetségre talál, erősítheti pozícióit a „merkantilistákkal", azaz az ipari tőkével szemben. 7. A Gazdaszövetség volt hivatot összefogni a parasztság gazdasági, politikai és szervezeti életét. A létrehozott szervezeti formák sokfélék voltak: gazdakörök, olvasókörök (ingyen könyvtárral), a Hangya, a hitelszövetkezetek, a Mezőgazdák Szövetkezete, a lejszövetkezetek, a földbérlőszövetkezetek, stb. Ezek a szövetkezetek látszólag különállóak voltak, de szervezeti kereteik megengedték, hogy egymás funkcióit ellássák. Pl. a hitelszövetkezet, ha nem volt Mezőgazdák Szövetkezete, akkor árubeszerzéssel is foglalkozott. A földbirtokosok korán felismerték, hogy a falusi szövetkezeteket univerzálissá kell tenni. A Gazdaszövetség egyik vezető személye. Bernáth István. 12 évvel a megalakulás után bő retorikával és frázisokkal megtűzdelve így foglalta össze céljaikat: ..A meginduló mozgalom vezetői közül a legtöbben a/ ellenzék táborában foglallak helyet, s képtelenek lévén közpolitikai programjukat megvalósítani, legalább gazdasági téren igyekeztek eredményekhez és sikerekhez jutni. Reá utalta őket erre az elhatározásra az a körülmény is, hogy a hatalmon lévőknek az Országos Magyar Gazdasági Egyesidei ellen indított harcában az egyesület legveszedelmesebb eshetőségeknek, talán a földosztásnak tették volna ki, ha annak tevékenységét általánosabb irányú, o politikával szor s kapcsolatban álló föladatokra igyekeznek kiterjeszteni. Emellett, ha nem is a nemzetnek dolgokra nézve akkor még teljesen érzékellen tömegére, hanem a hivalotlabbakra nézve, mint el nem odázható kötelesség jeleni kezelt az is, hogy az alsó rétegekkel, azoknak bajaival és törekvéseivel részletesebben és bővebben foglalkozzunk, mint eddig történt, szóval a szociális kérdést is vegyük be munkánk keretébe. E kettős szempont volt az, mi a Magyar Gazdaszövetséget 1896. január 19-én létre hozta." Majd ugyanebben az írásban később így folytatja: vállalkoztunk arra az elég kockázatos feladatra is. hogy a szövetkezetek alapítása révén fejlesszük a falusi élettel érintkező ágát a kereskedelemnek és bele vigyük népünknek legalsó rétegébe is a kereskedelmi érzékel." Ugyanennek a kötetnek egy másik cikkírója így ír: a szociáldemokráciának ,, . . . nem szabad megengedni, hogy fészkelődéseivel, kísérleti kirohanásaival folyvást nyugtalanítsa csendes falvaink lakóit, hanem teljesen le kell fegyverezni, s közeledését a földmívesekhez örökre lehetetlenné kell lenni." 12 '' Ezeknek a célkitűzéseknek a megvalósítására sok oldalél munkába kezdtek a földbirtokosok. Mindenekelőtt a megyei gazdasági egyesületeket használták fel. Bár a Somogy megyei Gazdasági Egyesület elég- későn kapcsolódott be az 12,1 Tizenkét év a Magyar Gazdaszövetség életéből.
