Király István: Fejezetek a somogy megyei szarvasmarha-tenyésztés történetéből 1848-1945 - Somogyi Almanach 7. (Kaposvár, 1962)
A szarvasmarha-tartás fellendülése az első világháború előtt
A szarvasmarha-tenyésztés terülebétn a nagybirtok a 80-as étvekfiől a 90-es évekig pozíciókat hódított el a parasztságtól. 1895-től 1911-ig viszont a paraszti marhatartásnak volt nagyobb a lendülete. A két gazdaságtípus állományának fc/jlődése 1911-ben nagyjában megközelíti az w 1884-es arányokat, azért tűnik a marhaállomány fejlődése egyenletesnek. Azonban a gazdaságtípusonkénti vizsgálat itt is kimutatja azt az általános törvényt, hogy a tőkés termelőmód képtelen a termelőerők egyenletes fejlesztésére. Miért maradt el a parasztság 1895-ig a marhaállomány fejlesztésében? A lassúbb fejlődés okozói között említik meg a kortársak a marhavészt, a mezőgazdasági válságot, sőt Széchenyi Imre szerint szerepe volt a parasztság felbomlásának is. A legfőbb okot az 1888-as Állategészségügyi Évkönyv így foglalja össze: „A marhatenyésztés hanyatlásának legfőbb oka az, hogy a tagosított földök, mint közlegelők nagyrészben megszűntek, az egyes polgárokra eső rész feltöretett, s jelenleg mívelés alatt áll; télen nyáron istállón marhát csak oly polgár tarthat, kinek birtoka nagy mennyiségű takarmányt termel, vagy másként, vagyonilag jól áll." 9 A szántóföld területe a XVIII. század folyamán és a XIX. század elején elsősorban erdőirtásokkal gyarapodott. Az erdők 1848 után, kivéve azt, amit a parasztok a „faézási" jog fejében kaptak, a nagybirtokosoké maradtak. A parasztság tulajdonába került erdők területe, a nagybirtok erdőinek területéhez viszonyítva, kicsi volt. Így erdőirtások útján 1848 után a parasztság csak kis mértékben növelhette szántóföldjének területét. A jobbágyfelszabadítás után a paraszti szántóföld területének növelésében a fő út a közös legelők felosztása és felszántása volt. A legelők feltörésére a parasztot a 60-as évek gabonakonjuktúrája szintén ösztönözte. A folyamat szemlélése céljából tekintsük át a megye összes területének megoszlását művelési ágak szerint.: Év Szántó föld % Rét % Szőlő % 1870 432 537 39,21 128 595 11,56 25 013 2,27 1895 571 695 55,44 95 223 9,23 22 500 2,17 Év Legelő % Erdő % Nádas % Terméketlen % 1870 123 912 11,23 313 347 28,40 3955 0,36 75 827 6,87 1895 74 843 7,25 193 617 18,77 5164 0,50 68 095 6,60 1(1 A szántóföld területének növelése a rét, a legelő, és az erdő rovására történt. 25 év alatt 139 158 kat. h-dal nőtt a szántóföld összes területe. Ez több, mint 10 százaléka az összes művelt területnek. Az erdők fogyása elsősorban nem a paraszti földek gyarapodását jelentette, hanem a nagybirtok szántóföldjének növekedését. A paraszti földek a legelők és a rétek fogyásából gyarapod9 Hutyra Ferenc: Állategészségügyi évkönyv. Bp. 1888. 10 A táblázatot a 3-as és az 5-ös jegyzet idézett munkáiból állítottam össze.