Király István: Fejezetek a somogy megyei szarvasmarha-tenyésztés történetéből 1848-1945 - Somogyi Almanach 7. (Kaposvár, 1962)
Új földművelési rendszer és új arányok az állattenyésztésben
lak a juh tartással, vagy azt, egy jobb jövő reményében, minimumra redukálták" 96 . A gazdasági felügyelő többízben szóvá teszi jelentéseiben a juh tartás hanyatlását: ,,A mutatkozó számbeli csökkenésnek okául felemlítendő, hogy a hitbizományi és egyébb uradalmak nagyrészben bérbe adatván, a bérlők intenzivebb gazdálkodást űznek és a juh tenyésztésével felhagynak" 97 . Üjbázy a jövedelmező marhatartást jelöli meg, Brokes gazdasági felügyelő az intenzívebb gazdálkodási. Bár a mezőgazdaság belső helyzetéből ítélve mindketten helyesen látlak a hanyatlás okait, arról azonban megfeledkeztek, hogy a magyar gyapjéi azért nem hozott jó jövedelmet, meri önköltsége a tengerentúli gyapjúval szemben magas volt. Az egész haszonállomány száma 800—900 ezer körül mozgott. A darabra kimutatott végösszeg nem mutat baladást. Azonban az állatok súlya és értéke nagy fejlődést mutat. Míg egy juh átlagos súlya 80—50 kg közölt mozog, addig egy kifejlett, szarvasmarha súlya 300—700 kg közölt mozog. 1 fa csak a szarvasmarhák számának növekedését veszem számba, akkor is az élősúly növekedése közel kétszerese a juhok számának csökkenéséből adódó élősúly csökkenésnek. De nemcsak a szarvasmarhák száma nőtt, hanem a lovak és a sertések száma is. Ezek élősúllyá szintén tekintélyes volt. Az állattenyésztésben kibontakozott új arányok révén nagy mértékben megnövekcdelt a mezőgazdaság által felnevelt élő tömeg. Ez azonban csak egyik oldala a kibontakozóit éij arányoknak. A juh igénytelen állal. Takarmányozását a legelők és a rétek tavasztól őszig biztosítják. Csupán téli élelmezésük jelent gondol. Az anyák ellése és a bárányok felnevelése sem jelent annyi gondot, mint a szarvasmarhák és a lovak esetében. Mit jelent mindez? Egyrészről az állatok gondozása, az új arányok következtében, a munkaintenzitás növekedéséi jelentette. Másrészről a mezőgazdasági munka profilja az állaltenyésztés irányában tolódott el. A harmadik jelentős következmény az volt, hogy a nagy élőtömeg trágya termelése jelentékenyei) megnőtt. A falvak és a termőföldek között az anyagcsere merete és üteme megnőtt. Mindez azzal a következménnyel járt, hogy az egységnyi szántóföldre jutó trágya mennyisége nagyobb lett. A munkaigény növekedése, a nagyobb szakértelmet kívánó állattenyésztői munka és a trágyázás méreteinek kiterjesztése együttesen a megye mezőgazdaságát a belterjesség irányába vitte. Ez az állattenyésztésben kialakult éij arányok történeti jelentősége. 00 Csánki Dezső id. munkája. 97 KÁL. A Gazdasági Felügyelőség iratai. 1912. 674. sz. irat.
