Király István: Fejezetek a somogy megyei szarvasmarha-tenyésztés történetéből 1848-1945 - Somogyi Almanach 7. (Kaposvár, 1962)

Új földművelési rendszer és új arányok az állattenyésztésben

[eitörvék, s ezeket a közös ugar van hivatva pótolni. Ha azt egyik-másik beveti, hol legeljen a marha?'"

2 Széchenyi kérdőíveket küldött a falusi jegyzőknek, amelyekben a mezőgazdaság állapotára vonatkozóan tett fel kérdéseket. A legtöbb probléma akörül forgott, hogy „. . .a három nyomású gazdálkodást be kell-e tartani vagy nem?" Széchenyi könyvében így válaszol: „Legkönnyebb a megoldás azon községnél, amely vasútoktól távol nagyobb feltöretlen legelőket bír, csak télen istállóz, csupa fehér marhát tart, tejet nem tud értékesíteni, mesterséges lakarmánytermelésre, belsőségeket kivéve, még nincs utalva, ahol egy szóval a szó szoros értelmében az extenzív gazdaság van indokolva. Itt természetes a válasz. Okvetlenül be kell tartani a 3 nyomású régi gazdasági rendszert. . ."

73 A megye közgazdasági előadója az új földművelési rendszer kialakításában már nagyon bizonytalan választ tud adni. Ez természetes is, az új földművelési rendszert a gazdasági gyakorlat hozta napvilágra. A nyomásos gazdálkodás legszembetűnőbb jellemzője az ugarhagyás. Az ugar területe úgy csökkent, ahogy utat tört az új földművelési rendszer. Az ugar területe az első világháborúig állandóan csökkent. A folyamat szemléltetésére néhány adatot idézek. 1914-ben volt a legkisebb az ugar területe a megyében. Ebben az évben 14 392 k. h. volt az ugar. Ez a terület az összes szántóföld 2.3 százaléka. Ez a szám azt jelenti, hogy a régi, nyomásos földművelési rendszer az első világháborúig eltűnt. A megye mezőgazdaságának, de egyben az egész ország mezőgazdaságának is, jellegzetessége, hogy a tőkés iermelőmódnak megfelelő földművelési rendszer lassan tudott utat törni magának. Az első világháború előtti években az ugar területe már igen kicsi, mégis néhány somogyi faluban a nyomásos rendszer még tartotta magát. Szenta községben: „A szarvasmarhákat a nyomásos gazdálkodás folytán tarlón legeltetik."

79 Homokszentgyörgy ün szintén háromnyomásos gazdálkodás folyik . . ."

80 Gamás 7- Gr. Széchenyi Imre: Somogy megye. Bp. 1892. 7:; U. a. mint a 4-es jegyzetben idézett munka. 71 Hivatalos Statisztikai Közlemények. VII. évfolyam. I. füzet. Bp. 1874. 75 Baross Károly: Magyarország földbirtokosai. Bp. 1893. 76 Magyar Statisztikai Közlemények. Űj sorozat. 66. kötet. A magyar szent korona országainak 1901—1915. évi mezőgazdasági termelése. 77 U. a. mint a 76-os jegyzetben idézett munka. 7 . U. a. mint a 76-os jegyzetben idézett munka. 7:) KÁL. Gazdasági Felügyelőség iratai. 1913. 622. sz. irat. M

. KÁL. Gazdasági Felügyelőség iratai. 1909. 318. sz. irat. 1874-ben az ugar területe 1893-ban az ugar területe 128 333 k. h.

74 81 279 k. h.

75 42 771 k. h.

76 32 175 k. h.

77 19 047 k. h.

78 1901—1905 közölt, átlagosan az ugar 1906—1910 között átlagosan az ugar 1911 — 1915 közöli átlagosan az ugar