Király István: Fejezetek a somogy megyei szarvasmarha-tenyésztés történetéből 1848-1945 - Somogyi Almanach 7. (Kaposvár, 1962)
A szarvasmarha-tartás fellendülése az első világháború előtt
Év A szövetkezeti Az üzletrészek A tagok által beszáltagok száma (tehenek) száma lított tej l-ben 1901 552 977 674 585 1902 528 985 863 500 1903 546 954 1 033 100 1904 509 861 800 500 1905 587 1 340 778 500 1906 1085 2 518 1 023 C00 1907 832 1 385 1 172 000 1908 686 1 347 1 146 000 1909 763 1 463 1 385 000 1910 1 353 2 467 1 415 000 1911 1 825 2 931 1 876 600 1912 1 512 2 382 2 216 000 1913 — — 2 633 000 50 A megye nagybirtokos közgazdasági előadója még 1899-ben írta a tej szövetkezetektől: ..Amik. dacára a kezdeti nehézségeknek szép eredménnyel működnek, teljesen kisbirtokosok szövetkezete" 01 . A fejlődés lendülete 1906 után nagy. 1906-ig nyolcszázezer és egymillió liter között ingadozott a beszállított tej mennyisége. 1906 után a fejlődés növekvő tendenciát mutat. Ebben az esetben a szövetkezetek szervezése és a tejgazdaságok termelésének növekedése, azaz újabb parasztgazdaságok belépése az árutej termeléséinek rendszerébe, okozta a fejlődést. A szövetkezetek az eladásra váró és a parasztgazdaságokból kikerülő lejnek csak kis töredékét vásárolták fel. Somogy megyében a nagybirtokosok által erősen szorgalmazott tejszövefckezetek soha sem tudtak olyan mértékben tért hódítani, mint a .szomszédos Tolnában és Baranyában, vagy a távolabb eső Vas megyében. Kzekben a megyékben a parasztgazdaságok lejéi az első világháború előtt a szövetkezetek vasán)!iák fel. Somogy megyéiben a tejgazdaságok kialakulása óta a tej kereskedelemben a magántőkéé volt a döntő szerep. Ezek üzletviteléről nem készültök hivatalos kimutatások. Könyvelésüket a konkurrencia miatt bizonyos titoktartás fedte. így a kereskedelem útján nem lehet korhű beszámolót adni a parasztgazdaságok árulejének növekedéséről. De a Kaposvári Állami Levéltár első világháború előtti irataiból szemünk elé tárul, hogy ennek az időszaknak az egyik legfontosabb falusi problémája a tejtermelés volt. Érdemes idézni belőlük. Az idézetek rámutatnak, hogy a tejtermelés növelése mennyire széleskörű, gazdasági kérdés volt. A gazdasági felügyelő Beleg község közlegelőjének állapotáról adott jelenlésében a következőket írta: ,,A gazdák belátván a tej értékesítésének előnyös voltát a régi teheneiket (magyar és pirostarkák keresztezése) eladták és helyette 50 A táblázatot a Magyar Statisztikai Évkönyvek 1901-től 1913-ig terjedő köteteiből állítottam össze. 51 KÁL. A közgazdasági előadó iratai. 1896—1903. Jelentés 1899-es évről.