Takáts Gyula: Képek és versek útjain - Somogyi Almanach 6. (Kaposvár, 1961)

Janus Pannonius

gyermek". Hét évet töltött Ferrarában. ..A szorgalom hérosza", min­dent magába szív, ami a mesterséghez tartozik. Tanul, fordít, elégiá­kat és epigrammákat ír, irodalmi barátságot köt minden jelentős olasz humanistával, költővel. Az irodalomszervező Kazinczy és a humanista Babits előfutárja. Kitartó céltudatosság ég benne. Ver­seit kézről kézre adják. Világi és egyházi fejedelmek lelkesednek érte. A „hegyentúli" római földre sereglett cseh, lengyel, német, an­gol, spanyol és görög ifjak közül egy sem dicsekedhet olyan sikerek­kel, mint Janus, az első magyar lírikus. Epigrammáinak hegyes villámain sziszegnek, mulatnak. Erotikus versei szájról szájra járnak és az elégiákban felhalmozott tudása lenyűgözi az olaszokat. Petőfit, Tompát és Kerényit meg­előzve, költői versenyre hívja Tito Vespasiano Strozzát. „A nápolyi király megbízásából a császár előtt" — Huszti kutatásai szerint, — ,.ő ad hangot Itália békevágyának". Medici Cosimóval barátkozik. A páduai egyetem, ahol négy évet töltött és a kánonjog doktora lett — Velencébe küldte a dogé elé, mint az egyetem követségének egyik tagját. Huszonnégy éves, és már mögötte van a csodagyermek min­den külföldi sikere és az ifjú korai tekintélye. így állít be „violaszín köpenyében" a híres firenzei könyvkereskedőhöz, Vespasianohoz, hogy hazautazása előtt könyvekkel megrakodva térjen vissza a ma­gyar pusztába. A siker követte. Ám míg Itáliában a Múzsák babérja ra­gyogta körül,.addig itthon a hatalom és hivatali emelkedés kétes fé­nyei övezik. Búcsú Váradtól c. remek elégiája Áprily Lajos fordítá­sában, mintegy hattyúdal egyidőre a költészettől: Könyvtár, ég veled, itt a búcsúóra, Híres könyvei drága régieknek, Már Phoebus Patarát elhagyta s itt él, Költők isteni pártfogói: Múzsák Többé nem szeretik Castaliát már, Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk. Huszonöt éves és már pécsi püspök. A királyné kancellárja, szlavón bán (mint később Zrínyi), a király tolla és nemegyszer a kö­vetek előtt a király szája is. Versek helyett okleveleket javít, Ploti­nos és az Odyssea fordítása helyett, melyre egyre készül, diplomáciai leveleket stilizál és a Hunyadi-eposz helyett a Firenze-küldötte oroszlánokat köszöni meg Mátyás nevében a signoriának. Tragikus szárnyalás a pályája. Bukolikus verselő, nyuga­lomra vágyott, és az udvar fortyogó aranyába cseppent. Valamikor a Múzsák és Vitéz János pártfogolt ja volt és most ő lett a mecénás. Gyermekfejjel költői sikerekért küzdött Itáliában, és most a huszon­nyolc éves ifjútól maga Firenze és Velence, a Levante úra kéri ügyeinek sikeres elintézését a budai udvarnál. Panaszkodik, elége­detlen és közben egyre emelkedik. Szinte egy udvari lovagregény hőse lesz. Díszes pajzsot kap ajándékba s ő öngúnnyal dárdát kér

Next

/
Thumbnails
Contents