Takáts Gyula: Képek és versek útjain - Somogyi Almanach 6. (Kaposvár, 1961)

Martyn Ferenc Don Quijote rajzai

MARTYN FERENC DON QUIJOTE RAJZAI Nem tanulmányt, bevezetőt írok Martyn Ferenc kaposvári grafikai kiállításának katalógusa elé. Ez a forma előnyösen szabja meg a stílust és a mondanivalót. Egyrészt, akárcsak a levél hangja, közvetlenné teszi a lényeget, másrészt pedig megszabott rövidségénél fogva nem aprózhatja el, hanem csak tömörítheti a közlendő tartalmat, fgy azt szeretném, ha sikerülne nekem e hatvan rajz születésének indítékaira, a műveket alkotó szellem fejlődésére, nem utolsósorban Cervantes irodalmi remekművének és e rajzoknak, röviden a művészet művészetet ihlető, alkotásra serkentő kapcsolatára röviden rávilágítanom. De vegyük sorrendben . . . Először is, miért Kaposvárott állítja ki Martyn Ferenc a „Hatvan rajz Cervantes Don Quijotejához" című grafikai műveit, hiszen bármelyik fővárosi kiállítási intézményünk, vagy lakó- és munkahelye, Pécs város is szívesen látná e lavírozott tollrajz-sorozatot, amelyről együttesen és külön egyes darabjairól is elmondhatjuk, hogy a magyar grafikai művek legjobbjai közé tartoznak. Talán csak azért teszi, mert Kaposvár szülötte? Részben igen, de nemcsak ezért, hanem elsősorban a szülőváros szeretetén túl azért, mert ennek a donquijotei spanyol világnak lelki indítékai itt ébredeztek a Fő utca (Május 1. utca) 54—56. számú házakban, a szép Csépán-féle sárga-zöld színű klasszicizáló stílusú öreg kórházzal szemben. Ugyanis itt állt Rippl József „Kossuth-imádó" bognármester szalmazsúpos háza és tőszomszédságában RipplRónai József festőművész volt háza. Ebbe a rég lebontott házba került ötéves korában, 1904-ben Martyn Ferenc. A kétszobás, középütt átjárós ház Fő utcai előkertjében egy kerekes kút, öreg fűzfák és virágok díszlettek. Az épület maga, kettészelve a telket nyugat-keleti irányban végigfeküdte a kertet s mögötte baromfiudvar volt, aztán pedig elkerített gyümölcsös és szőlőskert következett. Ide járt naponta kis Filox kutyájával festő fiának látogatására a feketeköpenyes, komor „Rippli" igazgató-tanító úr és itt délutánozott a vidám Piacsek bácsi. A gyermek Martyn itt kapta e meghitten színes környezetben apjától az első könyvet. Ez a könyv Cervantes Don Quijote-ja volt. S mit hoz a véletlen? A szomszédban, amíg a könyvet olvasta, a tiszta hentesbolt tűhegyes kampói alatt naponta egyre jobban megcsodálta azt a két színes olajnyomatot, amelyek tán a somogyi hentesek tekintélyét emelendő, véres spanyol bikaviadalokat ábrázoltak. Ráadásul e házban látta először a külföldről hazatért Rónai dél-franciaországi bikaviadalainak vázlatait is. A Búsképű lovag akkor még mesevilágnak ható kalandjai, a hentesbolt megcsodált viadalainak képe a színes gyermeki képze-