Balázs Árpád: Egy új somogyi falu, Rácegres története 1945-1960 - Somogyi Almanach 5. (Kaposvár, 1960)
A mindennapi kenyér A rácegresi anyák helyesen táplálják a kicsinyeiket. Eleinte itt is grízzel kövérre dagasztották a kisdedeket, de Boros Zsuzsa kioktatta az anyákat, hogy ilyen versenyt ne rendezzenek a faluban. Vas megyében a horvátlakta községekben, meg egy-két Somogy megyei faluban ugyanis divatban volt a »szemrevalo« etetés. Ez abból állit, hogy a szülő dicsekedni akart a kicsivel, ezért grízzel teletömte, hogy erősnek, egészségesnek látszódjék. Boros Zsuzsa megmagyarázta, hogy a gyermek szempontjából többet ér a zöldfőzelék, mint a grízféleség. A rácegresiek szót is fogadtak. Főzelékkel erősítik a kisdedek szervezetét. Gondolnak a gyermekek csonterősítésére is. A hetven rácegresi család közül nincs egyetlenegy sem, ahol ne fogyasztanának el egy-egy mázsa cukrot egy-egy esztendőben! A kilencholdas Kristóf Lajosék egy esztendőben 149, a tizenkét holdas Szita Imréék 100, a tizenkét holdas Kaponya Mihályék 135 kiló cukrot fogyasztottak el az elmúlt évben. Ehhez a mennyiséihez még hozzátehetjük a boltban vásárolt cukorféleségeket. Az édesanyák, de a gondozónő is vásárolt a boltban cukorka-, csokoládéfélét. Édesszájúak tehát a rácegresi kisgyermekek. Persze, valamikor keserűszájúaknak csúfolták a rácegresi pusztai cselédek sokadalmat. Kristóf Lajosné mondta, hogy amikor az ő családja cselédsorban szenvedett, akkor egy-egy hónapban egy-egy negyed kiló cukor került csak a házhoz. Négy hónapban egy kiló kristálycukor, négyszer négy hónapban négy kiló kristálycukrot vettek. .. Az idén 140 kiló kristálycukrot fogyasztottak, ami azt jelenti, hogy az évi négy kiló uradalmi cselédi fejadagot számolva, kereken 37 esztendeig volna elég a 140 kiló cukormennyiség. . . Ezerkilencszázötvennyolc decemberében, december elején, tehát a szokásos disznóölések előtt, a rácegresi tanító megvizsgálta a rácegresi családok étrendjét. Ehhez nem kell különösebb szaktudás, a tanító úgyszólván a tarisznyában, a bakóban iskolába vitt tízóraikból is megállapíthatta, hogy mit esznek a rácegresiek. Általában nem nagy a változás a családok étrendjében. Harangozó Zoltán tanító azonban pontos ember, számbavette tehát az egyes családokat, és tapasztalatait a következőképpen summázta: A rácegresiek étrendje: Reggeli: Főtt vagy sült krumpli, sült káposzta, tej, kávé, zsíroskenyér, tejfeles túró, sült vagy hideg füstölthús, szalonna. (A somogyi sültkáposztát az Alföldön is ismerik. A sültkáposztát Biharban pergeltkáposztának nevezik. A pergeltkáposztát a kemencében pirosra sütik. Savanyú hordóskáposztát oldalassal, kolbásszal és szalonnával készítik.) Ebéd: Húsleves, tésztaleves, bableves, krumplileves, tejleves, paradicsomleves, káposztaleves. Főttészták: Mákos, krumplis, túrós, káposztás tészta és gánica. Sült tészták: zsíros és sóspogácsa, kelttészta. Húsok: Baromfipaprikás, füstölt főtthús, rántotthús, rántottcsirke, sültkacsa és liba. Főzelékek: Bab, krumpli és káposzta.