Balázs Árpád: Egy új somogyi falu, Rácegres története 1945-1960 - Somogyi Almanach 5. (Kaposvár, 1960)
A 9 holdas Kristóf Lajosnak van két lova, egy tehene, egy bikája, egy üszője, egy csikója és tíz sertése. Gangó Jánosné arra büszke, hogy föld nélkül is tart egy anyadisznót, két süldőt, meg negyven tojótyúkot. Gangó Jánosék bérből élnek, földjük nincs, házuk van. Visnyei Mihály kilenc és fél holdas gazda egy lovat, egy csikót, két tehenet, egy üszőt, két kocát, két süldőt, tizenhárom malacot, megy egy bikát mond magáénak. A 9 holdas Bödő Károlynak két lova, két tehene, egy bikája, egy anyadisznója, három hízója, négy süldője és négy malaca van. Ezenkívül ötvennyolcban már eladott két bikát. Hajnovics Pál 12 holdasnak yan két lova, egy tehene, három bikája, két kocája, tizennégy malaca, négy süldője és két hízója. Fejér József 6 holdas egy lovat, két tehenet, két üszőt, két anyadisznót és két malacot tart. Mindez nem jelent különösebb örömet a rácegresieknek. Rácegresen ugyanis az egyik esztendőben csikóból, a másikban bikából, és minden esztendőben süldőből és kövér disznóból pénzelnek. Ezeket a jószágokat a férfiak tartják számon, a baromfiállományt, udvaronként 60—120 darab között változik, az asszonyok, ők abból pénzelnek. Az apaállatról a helybeli legeltetési bizottság gondoskodik. A pirostarka tehénállományuk jónak számít. Van egy bikájuk és két fedeztetésre használt kanuk. A legeltetési bizottságnak Takács gazda az elnöke, aki egymaga testesíti meg a bizottságot, mivel rajta kívül senki sem foglalkozik az állattenyésztés tervszerű fejlesztésével. Néha ugyan előfordul, hogy alkalmi gyűléseken bírálják Takács elnök tevékenységét a gazdák, de olyankor is inkább azt mondják neki. hogy még megkeserülheti a legeltetési bizottság teljhatalmú irányítását. Ez persze hamisságnak tűnik, hiszen csupán csak arról van szó, hogy Takács gazda kifogásolta a legelőterület legújabb csonkítását. Rácegresen legelőt csonkítottak. A 9 holdnyi területbe egymás után beleszántottak a szomszédok, és ezek a gazdák a közös földbe beleszántva, a már odaültetett akácfákat, is magukénak vallják. Ezeknek Takács gazda hiába magyarázza, hogy befejeződött a földosztás, a negyvenötös földreform, szavának nincs foganatja. A volt uradalmi cselédek közül ötvennyolcban akadtak néhányan, akik a közös földből próbáltak vagyont kerekíteni. Ezeknek hiába magyarázza, hogy a föld nem, de a jószág növekedhet. Persze, nem újabb földosztással, hanem inkább belterjesebb gazdálkodással. A számok azt mutatják, hogy van elég jószág Rácegresen. Neugebauer Béla gazdasági felügyelő szerint Rácegresen van 107 szarvasmarha, 78 ló és 367 sertés. Ebből 52 darab tehén és 97 koca. Sok ez? Somogyban nem tűnik soknak, a Tiszántúlon ötezer lélekszámú községben sem találunk egyes helyeken több szarvasmarhát és sertést. Ezek a számok azt igazolják, hogy a rácegresiek elegendő trágyával is rendelkeznek. Három esztendőnként meg is trágyázhatják a föld-