Balázs Árpád: Egy új somogyi falu, Rácegres története 1945-1960 - Somogyi Almanach 5. (Kaposvár, 1960)

A 9 holdas Kristóf Lajosnak van két lova, egy tehene, egy bikája, egy üszője, egy csikója és tíz sertése. Gangó Jánosné arra büszke, hogy föld nélkül is tart egy anyadisz­nót, két süldőt, meg negyven tojótyúkot. Gangó Jánosék bérből élnek, földjük nincs, házuk van. Visnyei Mihály kilenc és fél holdas gazda egy lovat, egy csikót, két tehenet, egy üszőt, két kocát, két süldőt, tizenhárom malacot, megy egy bikát mond magáénak. A 9 holdas Bödő Károlynak két lova, két tehene, egy bikája, egy anyadisznója, három hízója, négy süldője és négy malaca van. Ezenkívül ötvennyolcban már eladott két bikát. Hajnovics Pál 12 holdasnak yan két lova, egy tehene, három bi­kája, két kocája, tizennégy malaca, négy süldője és két hízója. Fejér József 6 holdas egy lovat, két tehenet, két üszőt, két anya­disznót és két malacot tart. Mindez nem jelent különösebb örömet a rácegresieknek. Rácegresen ugyanis az egyik esztendőben csikóból, a másikban bikából, és minden esztendőben süldőből és kövér disznóból pénzelnek. Ezeket a jószágokat a férfiak tartják számon, a baromfiállományt, udvaronként 60—120 darab között változik, az asszonyok, ők abból pénzelnek. Az apaállatról a helybeli legeltetési bizottság gondoskodik. A pirostarka tehénállományuk jónak számít. Van egy bikájuk és két fedeztetésre használt kanuk. A legeltetési bizottságnak Takács gazda az elnöke, aki egymaga testesíti meg a bizottságot, mivel rajta kívül senki sem foglalkozik az állattenyésztés tervszerű fejlesztésével. Néha ugyan előfordul, hogy alkalmi gyűléseken bírálják Takács elnök tevékeny­ségét a gazdák, de olyankor is inkább azt mondják neki. hogy még meg­keserülheti a legeltetési bizottság teljhatalmú irányítását. Ez persze ha­misságnak tűnik, hiszen csupán csak arról van szó, hogy Takács gazda kifogásolta a legelőterület legújabb csonkítását. Rácegresen legelőt csonkítottak. A 9 holdnyi területbe egymás után beleszántottak a szomszédok, és ezek a gazdák a közös földbe bele­szántva, a már odaültetett akácfákat, is magukénak vallják. Ezeknek Ta­kács gazda hiába magyarázza, hogy befejeződött a földosztás, a negyven­ötös földreform, szavának nincs foganatja. A volt uradalmi cselédek kö­zül ötvennyolcban akadtak néhányan, akik a közös földből próbáltak va­gyont kerekíteni. Ezeknek hiába magyarázza, hogy a föld nem, de a jó­szág növekedhet. Persze, nem újabb földosztással, hanem inkább belter­jesebb gazdálkodással. A számok azt mutatják, hogy van elég jószág Rácegresen. Neuge­bauer Béla gazdasági felügyelő szerint Rácegresen van 107 szarvasmarha, 78 ló és 367 sertés. Ebből 52 darab tehén és 97 koca. Sok ez? Somogyban nem tűnik soknak, a Tiszántúlon ötezer lélekszámú községben sem ta­lálunk egyes helyeken több szarvasmarhát és sertést. Ezek a számok azt igazolják, hogy a rácegresiek elegendő trágyá­val is rendelkeznek. Három esztendőnként meg is trágyázhatják a föld-

Next

/
Thumbnails
Contents