Volly István: Somogyi „Kalevala”. Vikár Béla Somogyban - Somogyi Almanach 4. (Kaposvár, 1959)
Elindultam, el is mentem messzire, Beleértem egy nagy barlang-erdőbe, Csak azt hallom fülemile szájábul: Ocsut mérnek a lapaji magtárbul. (Ismétlésre:) Ocsut mérnek, üszőkkel van keverve, Azért nincsen a béresnek ereje. .. A rézhuzalos . tetefonfa akkortájt újdonság volt a megyében, de a béresek, zsellérek megrövidítése — nem újdonság! A megyei uraknak nem nótázni kellett volna erről, hanem tenni, cselekedni ellene. Hiszen nz efféle ocsu-ügyekért- forrongott a somogyi parasztság és tehetetlenségében ötezer munkásember, azaz »hét járási székhelynyi« lakosság kivándorolt az óceánon túlra. (Kanyar József: Somogyi parasztság — somogyi nagybirtok (1Ö01—1910) 53. o.) Ezért volt gyilkos-gúny az uradalmi magtárak körüli visszaélésekről szóló népdalt — éppen a főszolgabíróval beledaloltatni az »örökkévalóságba«. Bár Pete Lajos hetesi falusi gyerek volt, és néhány szerzeménye valósággal »népdallá« vált, — az úri nótázó hangja mégis élesen eltér a paraszti dalosoktól, aki inkább Bla'hánét utánozta az éles ritmizálással. 1898. december 4-én is Somogybán járt Vikar Béla. Erről csak a gyorsírásos gyűjtőfüzet ad hírt. Vikár Béla újságíró, lapszerkesztő is volt, így 1891—95-ig az Élet e. folyóirat írója és szerkesztője. Ismerte a sajtó népszerűsítő hatását, és éppen ezért alkalmat adott az újságíróknak, hogy a népdalgyűjtés fontos ügyével lapjuk hasábjain foglalkozzanak. A kaposvári Somogy című megyei lap 1898. december 11-én ad hírt a megyében megkezdett népdalgyűjtésekről: »Csak a minapában járt itt Vikár Béla, a kitűnő író. hogy a somogyi népköltészet gyöngyeiből válogasson... Saját bevallása szerint Som’ogy megyénk népköltészete felülmúl minden várakozást... Somogy megyének egymagában több betyárdala van, mint bármelyik országnak széles e világon« — áradozik a cikkíró. »Oka: a nép eltanulta a közeli bakonyiaktól... Csak üdvözöljük Vikár Bélát, ki e költészet kincseinek gyűjtésével tíz év óta foglalkozik. ., Várjuk gyűjteménye megjelenését. Kívánni való, hogy maga a megye - is segítse« *— fejezi be a jószándékú, de nem sokat mondó cikkét Herceg János: A somogyi népköltészet-ről. Csoknya . Csoknya faluból mindösze egy énekestől két dalocskát őriz a fonográfhenger. Lehetséges, hogy. Papp Lídia paraszténekessel is Kaposvárott találkozott Vikár Béla. Ezek a gyűjtései láthatólag a felszínen mozognak. Mindössze a halálra táncoltatott leány balladáját mondatja
