Volly István: Somogyi „Kalevala”. Vikár Béla Somogyban - Somogyi Almanach 4. (Kaposvár, 1959)

1877 őszén, amikor a reálérett fiatalember Budapestre elindult, 750 forint megtakarított pénze volt. Csakhamar állást is szerzett a Budapesti Napilap szerkesztőségében és a Kisbirtokosok Földhitelintézeténél, tréfás rövidítéssel: Kisbinkák és Kosok-nál!

Eredetileg a Műegyetemre készült, ahol a reálérettségivel rendes hallgató lehetett volna. Nedvich professzor éppen nyelvmagyarosítással foglalkozott, az elemek idegen neveit próbálta imeny és ámany végződés ű szavakkal pótolni. Vikár közbeszólt, és az egyik elemre az imeny- ámany szót ajánlotta, mire kitört a nevetés s ez örökre elvette kedvét a műegyetemtől.

Az 1877—78-as tanévtől kezdve 1883—84-ig, 9 féléven át járt a Tudományegyetemre, rendkívüli hallgatóként. A nyelvtanári pályára indult. Húsz éves korában megtanulta a finn nyelvet, Budenz József egyetemi tanárnak a finn könyvtárát olvasgatta. 1880 nyarán rámosolyog a szerencse: kaposvári ismerősei, Kónyi Manó és Greguss Ágost beajánlották a parlamenti gyorsíróhivalalba gyakornoknak. »-Az ottani levegő nekem nagyon megfelelt, a parlament személyeivel találkozhattam« — mondta Vikár. A nyelvtanári pályáról lemondott és az egyetemet ezután csak azért látogatta, mert érdekelte a tudomány.

Az egyetemen gyorsírással jegyezte az előadásokat. Greguss: Arany balladái és Gyulai: Régi magyar költők című jegyzeteit ki is adatta, amelyék komoly anyagi hasznot is hoztak számára. Budenz József igen megszerette a kiváló somogyi fiút. 1884. március 16-án, Budenz 25 éves tanári jubileumán Vikár Béla mondta az ünnepi beszédet. Ezzel búcsút mondott ő maga is az egyetemnek. Amint mondotta, »könnyen lehetett volna egyetemi tanár, a finn-magyar összehasonlító nyelvészetből...« De akkor már a gyorsírás harcosa volt és titkár Lónyay Menyhért miniszternél.

Az egyetemi évek során összetalálkozott két hetesi születésű ifjú, Vikár és Pete Lajos. A 20 éves Petének már országos hírű nótája volt: v Páros csillag az ég alján...« Vikár két dalszöveget írt Petének. Az .1886. évi jogászbál nyitócsárdásaként sikert aratott a dal.

Csárdás Vikár Béla verse Pete Lajos zenéje

Ál-ma-im-ban ve-led va-gyok, Ve-led va-gyokmessze nyíló vi- rá-gom;

Ö- rü-lök az éj-nek, föl-éb-red-ni fé-lek, O-lyan é- des az adom.

Hej, ha egyszer igaz lenne,

Igaz lenne, amit mutat az álom,

Mit bánnám az éjét, hisz az egész élet Szebb lenne, mint az álom!

31