Kanyar József: Somogyi parasztság, somogyi nagybirtok 1901-1910 - Somogyi Almanach 2. (Kaposvár, 1957)

II. 1906-1907. évi mezőgazdasági és ipari munkásmozgalmak

E szerződésileg biztosított járandóságaikon felül részgabonájuk szalmáját is követelték. Ezen munkabeszüntetés a munkások követelésének teljesítése folytán egy nap alatt végétért.

Lehetetlen, hogy ezen felmerült eset alkalmából újból figyelmébe ne ajánljam a gazdaközönségnek — szól az alispáni jelentés —, hogy az 1898. évi III. te. rendelkezéseinek megfelelően kötött aratási szerződéseken, — ha már azok érvényesítése céljából a hatóság közreműködését vettük igénybe, változtatásokat ne tegyenek, mert ilyen változtatások leginkább alkalmasak arra, hogy a szabályszerűen kötött szerződések tarthatatlansága tekintetében kételyeket támasszanak a munkások körében, akik között ugyanis sokszor terjesztenek lelkiismeretlen izgatok oly híreket, mintha a megkötött szerződések is egyoldalúlag megváltoztathatók lennének. Nézetem szerint módjában áll bárkinek, hogy' az aratás befejezése után akár jótékonyságból, akár méltányosságból munkásait jutalomban részesítse, ha azok valamely óhajtását méltányosnak tartja, de ezt úgy a fentebb jelzett okból, mint a szomszédos gazdák érdekei iránt köteles tekintetekből aratás közben munkabeszüntetés folytán nem célszerű tenni.”

Ugyancsak fenti alispáni évnegyedes jelentésből megtudjuk azt, hogy „Barcson a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank raktárainak összes szervezett munkásai, mintegy 250-en. május hó 11-én sztrájkba állottak. A munka megtagadásának oka nem béremelésre törekvő volt, hanem ama körülmény, hogy a tárházak gondnoksága nem ismerte el a munkások szakszervezetét, s az idegen, de szabályszerűen alkalmazott munkásokat nem bocsátotta el. A hatóság közbelépése, az óvó- és egyéb szükséges rendőri intézkedések foganatosítása után az összes munkások május 19-én ismét munkábaléptek.”

Ugyanezen évnegyedes alispáni jelentés beszámol még egy munkássztrájkról. „Szigetvárott Neumann Lipót cipőgyárában mintegy 100 munkás június hó 20-án sztrájkba lépett 20 százalékos béremelést követelve. 3 napi egyezkedés után június 25-én a munkaadó és munkások 15 százalékos béremelésben kiegyezvén, a sztrájk megszűnt. A munkások június hó 26-án újból megkezdték a munkát.”

November hó 4-én tartott évnegyedes közgyűlés alispáni jelentéséből a következőket olvashatjuk: „Az október 10-re tervezett általános munkaszünet a megkísérelt izgatások dacára vármegyénk életében legcsekélyebb zavart sem okozott. A vármegye területének legnagyobb részében a munka beszüntetéséről szó sem volt. Kaposváron és Barcson pedig, mely előbbi helyen az ipari munkások egy töredéke, utóbbi helyen pedig a gabona- munkások a munkát csakugyan felfüggesztették, e nap szintén minden számbavehető zavar nélkül múlott el. Jóllehet az eredmény a viszonyok ismerője előtt előrelátható volt, mégis mindazon hatósági óvintézkedések kellő időben megtétettek, melyek esetleges zavargások esetén a polgárság békéjének megoltalmazását biztosították volna.”

38