Kanyar József: Somogyi parasztság, somogyi nagybirtok 1901-1910 - Somogyi Almanach 2. (Kaposvár, 1957)

III. Kivándorlás Somogyból (1901-1910)

A kivándorlási térkép, valamint az összes alispáni útlevél-lajstromok adatai alapján vitán felül megállapítható, hogy Somogybán az igali járás középső és északi feléről szinte katasztrofálisan nagy volt a kivándorlók száma. De első pillanatra állapítható meg az is, hogy azoknak a szapora falvaknak veit mindenkor a legmagasabb a kivándorlási arányszáma, amelyek a nagybirtokok fojtó karjaiban semmiféle terjeszkedési lehető­séghez nem jutottak. Ezért talált jó talajra a kivándorlásra csábító ügy­nökök »mézédes« ígérgetése és rábeszélése Törökkoppány, Somogyszil, Ecseny, Kára, Döröcske, Szorosad, Polány község lakóinál, hogy csak a legjelentősebb kivándorlási gócokra mutassunk rá. Mert a fenti falvak szapora népének semmiféle terjeszkedési lehetősége nem volt a tájat sánc- szerűen körülvevő veszprémi püspökségi. a piarista jószágkormányzósági, Hunyady, Festetich, Zichy grófok, valamint az Eszterházy hercegség ura­dalmai miatt. E községek öt-hatgyerekes családjai a földéhség fojto­gató légköréből csak kivándorlással tudtak menekülni. Aki egyszer figyelmesen végignézte e községek földkönyveit, a hozzá­tartozó kataszteri térképekkel és végigjárta határait és belsőségeit, saját szemével is csakhamar meggyőződhetett a népszaporulat következtében beállott telkek és házi fundusok teljes elaprózódásáról. Expanzív terjesz­kedési lehetőség a fojtó nagybirtok-gyűrű miatt nem állott rendelkezé­sükre. így befelé hasadtak széjjel a legkisebb parcellákra a paraszti csa­ládok birtoktestei. Nem kellett óriásnak lenni ahhoz, hogy valaki könnye­dén átléphesse az itt lakó parasztok »nadrágszíj-széles« telkeit. A paraszti birtokok legkisebb egységekre való atomizálása volt az okozata a nagy­birtok halálos ölelésének, s egyben egyik legfőbb oka a kivándorlásnak. A fullasztó légkörben az ígéretek földjének, Amerikának paradicsomi vonzása sem maradt hatás nélkül. De igen nagy vonzást jelentett a kiván­dorlók részére az a körülmény is. hogy a visszavándorlók közül sokan jól felszerelt és beinstruált birtokokat vásároltak idehaza. Ha az új világban meggazdagodott rokon vagy ismerős saiát autóián jött vissza szülőfalujá­ba, s a község határában a legjobb földeket vásárolta össze — s ezen felül, mint a somogyacsai Pongi'ácz István is tette, még harangokat is vásárolt szülőfaluiénak — olyan példa volt, amely vonzotta őket az új világ felé. Ezeket látva ők is meg akartak birkózni az új világ mese­beli hétfejű sárkányaival, amelyeknek legyőzése után remélték, hogy be­juthatnak a hazai tündérország boldog birodalmába. Az alispáni jelentések, mint fentebb is olvashattuk, nagyon sokszor méltatlankodtak a belügyminisztérium kivándorlást kezelő liberalizmusa miatt. A megye vezetősége több kivándorlónak megtagadta az útlevél ki­adását. A legtöbb esetben az volt az indok, hogy a kivándorló mezőgaz­dasági munkákra szerződött el nagybirtokokra. Az 1905—1907. évi döbbe­netes kivándorlási arányszám láttára tűzzel-vassal akadályozta volna a megye a kivándorlást — hiszen iszonyatosan félt a munkáskéz hiánvától —, de arra gondolni sem mertek a megye vezetői, hogy a munkafeltéte­leket javítsák, a falvak szapora népének a földéhségét csillapítsák okos földbirtok politikával. 51

Next

/
Thumbnails
Contents