Kanyar József: Somogyi parasztság, somogyi nagybirtok 1901-1910 - Somogyi Almanach 2. (Kaposvár, 1957)

II. 1906-1907. évi mezőgazdasági és ipari munkásmozgalmak

Barcs, Kaposvár, Szigetvár: az ipari munkássztrájkok fellegvára

1907. kig./2,/Kgy./1907. szám alatt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye megküldte Somogy vármegyének (iktatva alisp. 2460/1907. sz. a.) a képviselőházhoz intézett interpellációját, melyben a következők olvashatók: „Az egész ország érzi azon nyomasztó helyzetet, melyet a munkásszervezetek féktelen izgatása teremtett meg. Pang az ipari vállalkozás, mert tudását, munkáját, tőkéjét a munkásszakszervezetek önkényére bízni senki sem hajlandó. A gazdaközönség bizonytalan helyzet elé néz, mert a követelt magas munkabérekért rosszul teljesített munkát a mezőgazdasági termelés nem bírhatja ki. Az aratást — a gazda egész évi fáradsága és költekezésének eredményét — bizonytalanná tették a munkásszervezeíek izgatásai. Szenved ezen izgatások alatt a közrend és közbiztonság is, mert az izgatás nem a munkások helyzete javítását, hanem a mai társadalmi rend megbontását célozza. Szenved a munkásszervezetek terrorizmusa alatt maga a józan munkásnép is. amely munkavállalatában, munkájában — tehát egyéni jogaiban — korlátozva van, anyagilag szintén károsodik. Az előállott nagymérvű drágaság is részben erre vezethető vissza. A munkások helyzetének kölcsönös méltányosságon alapuló javítása elől kitérni, a fokozatos fejlődés elé gátat vetni nem lehet célunk, de a társadalmi rendet megrontó törekvések meggátlására, megbénítására az államhatalom közreműködését kérni kötelességünk.

Az aratási sztrájkok egész vidékeket dönthetnek romlásba, ami állami életünkre is kihatással van. A kérelmünk az, — fejezi be mondanivalóit az interpelláció — méltóztassék odahatni, miszerint oly esetekben, midőn az 1898. évi III. te. alapján elszerződött aratók az aratás teljesítését jogtalanul megtagadják és oly indokolt esetekben, midőn a munkaadó, kis- és nagybirtokosok egyaránt a földművesszervezetek izgatása következtében méltány -s feltételek mellett sem köthetett aratási szerződést, a katonaságnak földműves munkához értő része akár szabadságolás, akár ónként való ajánlkozás, akár kivezénylés útján az aratási munkára áten- gedtessék.”

Az 1907. évi augusztus hó 5-én tartott évnegyedes közgyűlés alispáni Jelentésében a következőt olvashatjuk: „Az egész vármegye területén egyetlen eset fordult elő, melyben aratómunkások a munkát beszüntették