Kanyar József: Somogyi parasztság, somogyi nagybirtok 1901-1910 - Somogyi Almanach 2. (Kaposvár, 1957)

II. 1906-1907. évi mezőgazdasági és ipari munkásmozgalmak

Í>1.: Kölesén ez idő szerint még kb. 130, Városhídvégen 100 arató nincs, valószínű nem is lesz, vagy csak kis részben lesz szerződtetve, mégis jeleznem kell, hogy én, ha csak a politikai viszonyok kedvezően nem alakulnak nagy mozgalmaktól tartok, amik majd miként tavaly is, előzetes jelenségek nélkül egyszerre fognak kitömi. Miértis elengedhetetlenül szükségesnek tartom, amit már a múltban is többször szükségesnek tartottam: Városhídvégen egy erős csendőrőrs állomásnak sürgős felállítását s ezenfelül a tabi őrsnek már májusra jelentékeny megerősítését.

Az idei aratásra vonatkozó szerződések Nyimben és Bábon j-ban még egyáltalán nem, Bálványosán, Kapolyon és Kötésén pedig részben köttettek meg.

Idegen vidékbeli munkások Nágocs?n, Karádon, Pusztaszemesen, Faiuhídvégen, Városhídvégen, Kötésén, Ádándon és Jutón lesznek nagyobb mértékben szerződtetve és a bálványosi uradalomban.

A vidéki munkásokkal kötött szerződésekben a munkabér magasabb Endréden, Zamárdin, Bálványosán, Kapolyon, a két Hídvégen, Szólódon, Tabon, Ádándon, Jutón, Megyeren és Nagyberényben, de nem lényegesen.”

Az igali főszolgabíró főispánhoz küldött bizalmas jelentéséből arról értesülünk, hogy a helyi munkások lényegében a régi feltételekkel szerződtek, némi kedvezmények beiktatásával, egyelőre nem észlelhető mozgalom közöttük, minthogy a munkások a szerződés vállalásánál „külön is kioktatást nyertek.”

„Valószínűnek tartom mégis — írta zárójelentésében a főbíró —, hogy egyes helyeken a szocialisták részéről mindig várható izgatás következtében szórványosan fog jelentkezni mozgalom.”

A csurgói főszolgabíró ugyanezen évi február hó 6-án tett jelentéséből (iratok: 36/eln./1906. főisp. biz.) értesülünk arról, h°gy a járás területén az aratási szerződéseket a csurgói és az ihárosi bérgazdaság kivételével valamennyi gazdaság megkötötte. Az ihárosi bérgazdaság a vállalkozókkal ugyan megkötötte a szerződést, de a vállalkozók még nem tudtak az aratókkal egyességre lépni. A csurgói bérgazdaság saját hibájából valószínűleg nem is fog aratómunkásokat kapni.

„Azon esetben — idézzük szószerint a főszolgabírói jelentést —, ha a járásom területére izgatok nem fognak jönni, úgy előreláthatólag legtöbb gazdaságban a szerződések a munkások részéről lényegesebb megzavarások nélkül teli esi ttetni fognak. Egyedül a csurgói bérgazdaságban lehet sztrájkmozgalmaktól tartani.”

Somogy vármegye törvényhatósági bizottsága 1906. évi augusztus hó 6-án tartott évnegyedes közgyűlésének jegyzőkönyvében az alispáni jelentésből az alábbiakat tudhatjuk meg: „Az aratás a hó elején akadálytalanul megkezdetett, a termés középszerűnek mondható.” A mezőgazdasági munkások között egy-két jelentéktelen esetet leszámítva, bérmozgalom nem volt.

35