Kanyar József: Somogyi parasztság, somogyi nagybirtok 1901-1910 - Somogyi Almanach 2. (Kaposvár, 1957)
II. 1906-1907. évi mezőgazdasági és ipari munkásmozgalmak
nem vehető biztosnak, hogy egy-két járásban később nem fog-e sztrájkmozgalom fellépni, amennyiben a lengyeltóti járásban a szőlősgyöröki, lengyeltóti és öreglaki uradalomban, továbbá a csurgói járásban a csurgói bérgazdaságban az aratómunkások az eddig fizetni szokott bért nem fogadták el. Az eddigi állapot és jelenségek — azonban a biztos következtetés garanciáit nem nyújtják — miértis azt hiszem, annak idején, ha a hatóságok az esetleges mozgalmakat a kezdő stádiumban már igénybe nem vehető karhatalommal el nem fojthatnák, úgy ezekkel szemben tehetetlenül fognak állni.'1 Részletes jelentést tett 19D6. február 14-én Nagyatádról Tallián Andor főszolgabíró a főispánnak. (l/eln./1906. sz. a.) Jelentette, hogy mindeddig egyetlen esetben sem történt járása területén kísérlet arra, hogy sztrájkra bujtogassanak. A szerződéseket általában megkötötték, csupán gróf Fes- tetich Kálmán szilágypusztai gazdaságában, Lichtenstein Jakab bessenyői bérlőnél és Lelbach Keresztély nagyatádi birtokosnál 259 held terményre nem kötöttek. A jelentés beszámolt arról, hogy az ezévi aratásra nagyon sok idegen megyebeli munkást szerződtettek, még olyan uradalmak is, amelyek eddig soha nem dolgoztattak idegen munkásokkal. Általában a nagybirtokosok csak biztonság kedvéért szerződtettek az elmúlt év tanulságai alapján idegen munkásokat, hogy netáni sztrájk esetén azok a helybeli munkásokat helyettesítsék — állapította meg a főbíró. A munkaszerződéseket legnagyobb részt az elmúlt évinél magasabb munkabérrel kötötték meg, úgyszintén a részes aratómunkásokéí is, amely főleg az aratók által ledolgozandó napszámok, az úgynevezett robotmunka elhagyásában nyilvánult meg. Bár általában jobb és előnyösebb feltételek mellett kötötték meg ebben az évben a szerződéseket az aratók, visszaemlékezve a múlt évben történtekre, „nem vagyok a jövő iránt oly nagy bizalommal eltelve, — idézzük a főbírói jelentést — nem tudni, hogy a mostani látszólag csendes állapot mit rejt méhében. nem fog-e a hamú alá rejtett parázs, mint tavaly is az utolsó pillanatban lángra lobbanni?“ „Azért tehát úgy a gazdáknak — olvasható szószerint a főbírói jelentés —, mint a hatóságoknak résen kell lenni, s megtenni előre minden célszerű óvintézkedést. Múlt évben leghatható jobbnak bizonyult a kellő csendőrlétszám és katonai karhatalom. Enélkül a hatóság teljesen tehetetlenül áll az esetleges mozgalommal szemben. Ennek is úgy lesz azonban teljes sikere, ha az már az esetleges mozgalom kezdő stádiumában igény- bevétethetík s ezzel a baj csírájában elfojtható. Szükséges tehát, hogy a törvényhatóság már eleve gondoskodjék a kellő katonai karhatalomról, hogy az a szükséghez képest azonnal, s amennyi időn keresztül csak szükségesnek mutatkozik, rendelkezésre álljon s e tekintetben a felmerülő költségek kérdése a célszerűségi szempontoknak elébe ne helyeztessék, s a vármegye a járási hatóságoknak a 33
