Kanyar József: Somogyi parasztság, somogyi nagybirtok 1901-1910 - Somogyi Almanach 2. (Kaposvár, 1957)
I. 1905. évi arató- és cselédsztrájkok Somogyban
Ezen nyomasztó helyzetben a különböző célokat szolgáló izgatok könnyű munkára találtak, s a „bérfelemelés“, „robotmegszüntetés”, „magasabb aratórész” jelszavai alatt eddig békés arató munkásainkat annál könnyebben tudták megmozdítani (az eredeti fogalmazvány kéziratban „felizgatni” szerepel.), mert a törvények felfüggesztésére s a hatóságok tehetetlenségéről már úgyis teljesen meg volt győződve. Mivel pedig a megindult hullámzás, ha pillanatnyilag a hatóságok céltudatos eljárása folytán elsimult is és veszélyes jellegét elveszítette is, — valószínűleg békésebb formában még jelentkezni fog, annak pedig gazdaközönségünk nem teheti ki magát, hogy — a rossz termésű évekről nem is szólva — legkedvezőbb kilátású években is amiatt kelljen aggódnia, hogy az aratás nyugodt folyása megzavartatik s a termés betakarítása körül kiszámíthatatlan veszteségeket kell szenvednie. Kötelességemnek tartom a mezőgazdaságot érintő kérdések leghivatottabb képviselőjének, a Vármegyei Gazdasági Egyletnek figyelmét felhívni arra, hogy ezen kérdés minden irányú kielégítő megoldását tegye még oly időben tanácskozás tárgyává, hogy a jövő évi aratási szerződések megkötésére a munkaadókat már tanácstalanul és készületlenül ne találja.“ A korabeli somogyi sajtó sztrájkhíreiből A „Somogyvanmegye“ 1905. július 5-i számában „Munkásmozgalmak Somogybán” címmel megírta, hogy a barcsi járásban egyre fokozódott az aratómunkások bérharca. A bolhái uradalomban olyan veszélyes volt az aratómunkások sztrájk-hangulata, hogy a csendőrség megerősítésére újabb tíz csendőrt küldtek az évi béresek bérharcának lecsendesítésére. Homok- szentgyrögyre pedig kivezényelték Kaposvárról a 44. gyalogezred egyik századát. Nagyberkiből, — ahol a mozgalom már majdnem elcsendesült —, az ulanus századot Nagyatádra helyezték át. A nagyatádi és a tabi járásban a bérkövetelők továbbra sem tudtak megegyezni az uradalmakkal. Városhídvégre a felvidékről tartalékmunkások érkeztek. Hogy a sztrájkolok ezeket munkájukban ne háborgathassák, húszárság érkezett védelmükre. Az igali járásban is több helyen beszüntették az aratók a munkát. Gálién, amely a piaristák birtoka és az uzdi pusztán is fellángolt a bérharc. A mozsgói sztrájkhoz táviratilag tíz csendőrt kértek a kaposvári számyparancsnokságtól. A „Somogyvármegye“ következő napi (július 6) száma „Bérharcok Somogybán” címmel izgalmas tudósítást közölt a további fejleményekről. „A szomszédos Tolnában már szűnőfélben van az aratómunkások bérharca s a legtöbb uradalomban munkába is állottak a sztrájkolok. Somogybán még nem állt mindenütt helyre a rend. 19