Marián Miklós: A Baláta gerinces állatvilága - Somogyi Almanach 1. (Kaposvár, 1957)
A fajok rendszeres átnézete
hátára mászni, ami ellen a már szerencsésebb helyzetben lévő hím há'só lábának hatalmas rúgásaival védekezik. A párnélküli hímek egészen bizalmasok. Ujjaimmal a vízben csobogva, egészen a kezem közelébe úsznak, a csobogás okozójában nőstény békát sejtve. A barna varangy párosodási ösztönének vakságát egyébként jól jellemzi a következő megfigyelésem: 1955. IV. 3-án, a Kaposvár közelében folyó egyik patak árterén, a víz szélétől mintegy fél méterre egy nagy tavi békát (Rana ridibunda) találtam a szárazon, amelynek hátán hím barna varangy ült. Első lábaival oly görcsösen szorította a tavi békát, hogy annak két oldalán körülbelül fél négyzetcentiméteres véres folt volt. A tavi béka már egészen kimerült volt és élettelennek látszott. Csak amikor felemeltem, akkor mozdult meg. A barna varangy ekkor sem engedte el. A sekély vízben, de néhol a vízből kiálló növényeken a szárazon is, mindenütt láthatóak az ujjnyi vastag petezsinórok. Hyla arborea (L.) — Leveli béka. Testhosszúsága: 4—4,5 mm. Nagyságra tehát megegyeznek más tájak leveli békáival. Számos példányát láthatjuk a láp minden biotopjában a gyepszinttől a lombkorona-szintig. A nyíltvizeket azonban csak a párcsodás idején keresi fel. Nagyfokú mimikrizáló képesség figyelhető meg a nyírlápban élő leveli békákon. A fehér, vagy majdnem fehér nyírfaágakon többször találtam olyan példányokat, amelyek fehéres-szürke színűek voltak. E jelenséget — véleményem szerint — kétféle módon magyarázhatjuk: 1. A világos alapon hosszabb idő óta ülő béka zöld színét a környezethez való alkalmazkodásként fehéres-szürkére változtatja. 2. A vedlést megelőző és azt követő időszakban szürkére fakult állat, a neki megfelelő világ s környezetet választja, hogy abba beleolvadjon. (Az a Gredler V. á1- tal megfigyelt jelenség, hogy e békafaj színe ősszel, illetőleg a téli pihenés alatt gyöngyszürkére homályosodik, jelen esetben figyelmen kívül hagyható, mert a fent leírt színváltozást meleg nyári napokon figyeltem meg.) Áprilisban, esetleg május elején párosodik, a láp kismélységű vizeiben. Az ivadékok június végén rendszerint már elhagyják a vizet. 1955. VI. 1-én az égeres, 1956. VI. 29-én pedig a tölgyes aljnövényzetén figyeltem meg sok apró, sárgás-zöld Hyla arborea-1. Hosszúk mindössze 10—15 mm volt. A leveli békák a Balátán a nappal és éjszaka minden szakában megmegszólalnak. Szavukat legkorábban április elején (1955. IV. 6.), legkésőbben október közepén hallottam (1956. X. 17.). Rana arvalis Wolterstorffi Fejérv. — Hosszúlábú mocsári béka. Testhosszúság általában 45—65 mm, azonban ritkán eléri a 77 mm hosszúságot is, amint azt a múzeum gyűjteményében lévő példány is bizonyítja. 15
