Marián Miklós: A Baláta gerinces állatvilága - Somogyi Almanach 1. (Kaposvár, 1957)
A fajok rendszeres átnézete
között találunk olyanokat, amelyeknek hátán bőrbarna alapszínen fekete — helyenként összefolyó — márványozás mutatkozik. A fiatalok bőr-* barna pikkelyruhát hordanak, a test hosszában futó két, vagy négy fehér csíkkal. Előfordul a védett területen a Lacerta viridis L a u r. var. quadri- radiata D um. B ibr., a zöld gyík négycsíkú változata. A hát és az oldalak színe barna, elszórt fekete foltokkal, vagy fűzöld, kevés elszórt barna foltocskával. A hát két oldalszélén, a fejvérttől a farok első harmadáig futó, supraciliáris csík zöldes-fehér. Olykor barna foltokkal szegélyezett, mindig összefüggő és a környező színekből élesen kiemelkedő. A törzs két oldalának közepén, a mellső és hátsó végtagok között futó subocularis csík is zöldes-fehér, jól kiemelkedő, de szaggatott és rendszerint nem szegélyezik barna foltok. Ezt a színruhát, amint M é h e 1 y írja, „állandóan csak a nőstények tartják meg“. Az egyik igen szép, fűzöld színű var. quadriradiatát felboncolva, benne kilenc tojást találtam, annak jeléül, hogy ivarérett állatról van szó. (Gyűjteményünkben 56. 56.1 szám alatt van.) Az ilyen ruhát viselő fiatal hímek már néhány ved- lés után elveszítik csíkjaikat. Ez a változat megfelel Schreiber Lacerta viridis ,,k“ varietasának. A combmirigyek száma 15—18. (Számuk egy-egy állat mindkét combján gyakran nem egyenlő.) A zöld gyík nemcsak nagysága, hanem főleg nagy száma miatt is uralkodó gyíkfaja a természetvédelmi területnek. Mindazokban a bioto- pokban megtalálható, ahol a fürge gyík is él, amelynek fiataljait kíméletlenül üldözi. 1956. V. 24-én, szép verőfényes időben, megkíséreltem a terület egy, a zöld gyík számára optimális feltételeket nyújtó, körülbelül 400x400 méteres területén a zöld gyík állomány számát megállapítani. Ritka tölgyliget ez, sok galagonya- és szederbokorral. A zöld gyíkok mintegy különálló vadászterületen, egymástól 20—30 méterre, egy-egy bokorcsoport tövében, rendszerint pocoklyukakban élnek. A terület alapos átkutatása után körülbelül 80 db zöld gyíkot számláltam. Nászát május végén tartja. Ez időtájt a száraz avaron zajosan verekedő hímek gyakran terelik magukra a figyelmet, rendkívüli látványt nyújtva a hangtalanul figyelő természetvizsgálónak. Tojásaikat a fürge gyíknál már ismertetett helyeken, június-júliusban rakják le. A tojások száma 7—11. Méretük: hosszúság 17—18 mm, szélesség 8 mm. Coronella austriaca austriaca L a u r. — Rézsikló. Testhosszúság: 600—680 mm, amiből 100—120 mm esik a farokra. A hátoldal alapszínét tekintve eltérést mutatnak a vizsgált példányok a hazánk más tájain élőkéhez képest, amennyiben ez mindkét nemnél bőrbarna színű. (Más tájon a nőstényé szürke.) A hasoldal a hímnél vöröses, a nősténynél acélszürke. 21
