Marián Miklós: A Baláta gerinces állatvilága - Somogyi Almanach 1. (Kaposvár, 1957)
A fajok rendszeres átnézete
Myotis mystacinus Leis. — Bajuszos denevér. A Lukas-magasles tetőszerkezetében évek óta lakik. Minden évben számos példányt figyeltem itt meg. 1955. V. 3-án sikerült egy példányt gyűjteni közülük. Rendkívül érdekes látványt nyújtanak, amikor az esti szürkület kezdetekor egymás után, mint szürke árnyak, lebbennek ki a les eresze alól. Állattani irodalmunk — tudomásom szerint — nem közölte még e faj előfordulását a Dunántúli Dombvidéken. Pipistrellus nathusii Keys, et Blas. — Durva vitorlájú denevér. Egyetlen fiatal példányát gyűjtöttem a kaszópusztai erdészeti épület pincelejáratában 1955. VII. 10-én. Előfordulását a Dunántúli Dombvidéken irodalmunk még nem közölte. Vulpes vulpes L. — Közönséges róka. A láp szárazabb helyein és a környező erdőben állandóan több példány él. 1956-ban az égeres magasabb részén két, a tölgyesben egy, a vegyes erdőben is egy lakott rókalyukat tartottam számon. Meles meles L. — Borz. Az állatot magát csak egyszer láttam, de friss nyomát többször megfigyeltem. 1956-ban a Menic-rét mellett is, meg a Tuskósi-i’ét mellett is egy lakott borztanyát ismertem. Mustela nivalis L. — Közönséges menyét. 1954. VIII. 17-én Várfi László egy fiatal menyétet fogott a Tuskósi-rét szélén, amely egy vakond hulláján lakmározott. Ugyanez év októberében Bulin István látott egy példányt a védett területen. Mustela putorius L. — Görény. 1954. VIII. 14-én Bulin István egy, az égeresből kijövő görényt figyelt meg. Magam a láp déli zsombékosa közelében egy hatalmas éger (gyökereiben lévő görénytanyát ismertem. Nyomát is többször láttam, de az állatot magát nem. A láp magas vízállásánál amúgy is kis számuk valószínűleg erősen lecsökken, mert ilyenkor sem táplálékot, sem búvóhelyet nem találnak. Lepus europaeus L. — Mezei nyúl. Minden évben többször megfigyeltem a láp körüli réteken, az égeres szélén, meg a ligetes tölgyerdőben. Sem a védett területen, sem a környékén nem gyakori. Muscardinus avellanarius L. — Mogyorós pele. 1954. novemberében Pitonyák János egy példányt, 1955-ben Andel István két példányt gyűjtött, mindkettőt a vegyes erdőben. Fiber zibethicus L. — Fakó pézsmapocok. Várát 1956. V. 24-én találtam meg a keleti nyíltvízben. Mesterien építette meg. A mintegy 1,5—2 m. mély vízben álló nagy rekettyefűz39
