Récsei Balázs (szerk.): Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 45-46. (Kaposvár, 2018)
Hall Géza: Hadifogságom naplója. (A bevezetőt és a jegyzeteket írta, a szöveggondozást végezte: Nübl János)
osztály törzséhez vezényelték. 1938. november 1-én azonban, mint „mindennemű szolgálatra alkalmatlan” rokkantat nyugállományba helyezték.22 A nyugállományú százados Debrecenbe költözött. 1939. június 7-én egy, a m. kir. honvédelmi miniszternek címzett levelében lemondott rendfokozatáról. Hall Géza lépésének hátterében minden bizonnyal a M. Kir. Debreceni Honvéd Törvényszék eló'tt ellene folytatott büntetőeljárás állt. A lemondást Bartha Károly augusztus 5-én elfogadta.23 1939-ben házassága is felbomlott.24 1940 decemberében Debrecenből Budapestre költözködött, s a Leipziger Vilmos Szesz- és Cukorgyára Részvénytársaságnál helyezkedett el, mint cukorgyári felügyelő. Vállalata érdekeit képviselve 1944 decemberében a sárvári cukorgyárhoz került. 1945. március 27-én a szovjet csapatok elől nyugat felé visszavonuló németek és nyilasok hadimunkásként magukkal hurcolták. Április 5-én a Német Birodalom területén - az alsó-bajorországi Triftern városkánál — amerikai fogságba került, ahonnan 1945 decemberében érkezett haza.25 Hazatérése után is a fővárosban élt és dolgozott. 1949-ben másodszor is megnősült.26 Hall Géza termelési időelemzőként, szívizombetegség következtében 1956. december 6-án Budapesten hunyt el.27 A császári és királyi 44. gyalogezred hadiútja az első világháború alatt Hall Géza az első világháborúban a cs. és kir. „Albrecht főherceg” 44. gyalogezred kötelékében szolgált. Az 1744-ben alapított gyalogezred hadkiegészítő parancsnoksága 1914 júliusában Kaposváron székelt, hadkiegészítő kerülete pedig Somogy vármegye egész területére, illetve Tolna vármegye 4 (Dombóvári, Központi, Tamási, Völgységi) járására terjedt ki. A szarajevói merénylet idején az ezredtörzs, valamint a 44/1., 44/11. és 44/IV. zászlóaljak Bécsben, a 44/III. zászlóalj Kaposváron állomásozott. Az ezred legénysége döntően a kerület magyar, kisebb részben német anyanyelvű lakossága közül sorozódott.28 Az Osztrák-Magyar Monarchia hadszervezetének alap csapatteste az ezred volt. A gyalogsági ezredek általában 3-4 zászlóaljból, illetve 12-16 századból29 álltak, optimális hadilétszámuk 4500 fő volt. A lovassági ezredek 2 osztályból,30 illetve 6 századból álltak, optimális hadilétszámuk 1200 főt tett ki.31 A tüzérségi és utászezredek felépítése teljesen 22 HL I. 31. M. Kir. Honvédelmi Minisztérium 8. (tiszti személyügyi) osztályának 1939. évi elnöki „egyneves” sorozata. 36823/eln. 8./1939. alapszám. Hall Géza katonai anyakönyvi lapja. 23 HL I. 31. M. Kir. Honvédelmi Minisztérium 8. (tiszti személyügyi) osztályának 1939. évi elnöki „egyneves” sorozata. 36823/eln. 8./1939. alapszám. 24 Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára XXXIII. 1. a. Születési, házassági és halotti állami anyakönyvi másodpéldányok. Kótaji házassági anyakönyv 2/1922. sz. bejegyzés. 25 HL VIII. Tiszti személyügyi anyagok. A budapesti 13. honvéd kiegészítő parancsnokság igazoló bizottságának 215/1946. sz. irata. 26 Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: BFL) XXXIII. 1. a. Állami anyakönyvek másodpéldányainak levéltári gyűjteménye. Budapest VIII. kerülete 1956. évi halotti anyakönyvének 2818/1956. sz. bejegyzése. 27 BFL XXXIII. 1. a. Állami anyakönyvek másodpéldányainak levéltári gyűjteménye. Budapest VIII. kerülete 1956. évi halotti anyakönyvének 2818/1956. sz. bejegyzése. 28 Az 1910. évi népszámlálás adatai szerint, a cs. és kir. 44. gyalogezred hadkiegészítő' kerületében a magyar anyanyelvű népesség aránya 84,4% volt. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 42. kötet. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Budapest, 1912, Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, 36—37., 50—51. p. 29 Az ezred egymásra épülő egységekből állt: ezred — zászlóalj — század — szakasz — raj. 30 A lovassági ezredek esetében a zászlóalj helyett az osztály elnevezést alkalmazták. 31 A gyalogezredek békelétszáma általában 2000 fő, a lovassági ezredek békelétszáma nagyjából 600 fő volt. 62
