Récsei Balázs (szerk.): Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 45-46. (Kaposvár, 2018)
Hall Géza: Hadifogságom naplója. (A bevezetőt és a jegyzeteket írta, a szöveggondozást végezte: Nübl János)
Mint egyéves önkéntes jelölt,6 1915. május 5-én vonult be a cs. és kir. 44. gyalogezredhez.7 A 6 hónapos tartalékos tiszti tanfolyamot Gablonzban8 végezte. Katonai tanulmányai alatt megkapta első rendfokozatait: 1915. augusztus 26-án egyéves önkéntes címzetes ó'rvezetővé, 1915. szeptember 9-én egyéves önkéntes címzetes tizedessé, 1915. szeptember 16-án egyéves önkéntes címzetes szakaszvezetővé lépett elő. 1916 januárjában csatlakozott az orosz fronton harcoló ezredéhez. A harctéren érdemeket szerzett, így 1916. augusztus 21-én egyéves önkéntes címzetes őrmesterré, 1916. szeptember 1-én tartalékos zászlóssá lépett elő. Az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása elismeréséül 1916. október 21-én bronz vitézségi érmet kapott, 1917. január 9-én pedig Károly-csapatkereszttel ismerték el katonai érdemeit. 1917. február 1-én tartalékos hadnaggyá nevezték ki, s így átkerült a tiszti állományba.9 1917 februárjában a cs. és kir. 44. gyalogezred új frontra, Erdély keleti határára, a Hagymás-hegységbe került. Hall Gézát azonban 1917 márciusában az alakulat Reichenbergben10 állomásozó pótzászlóaljához11 vezényelték, ahonnét 1917 júniusában tért vissza a román hadszíntérre.12 A 44-esek 1917 szeptemberétől kezdődően, öt hónapon keresztül Bukovinában harcoltak. 1918 januárjában az osztrák—magyar hadsereg-főparancsnokság a hátországba vezényelte a gyalogezredet. A „rosseb bakák”13 januárban a bécsi fegyvertárat, az Arsenalt őrizték, februárban pedig Krakkóban láttak el biztosító szolgálatot.14 A rövid hátországi szolgálattételt követően, a cs. és kir. 44. gyalogezred 1918 márciusában átkerült az olasz harctérre. Az utolsó háborús tavasz Hall Géza katonai karrierjében új fejezetet nyitott: 1918. május 11-én a tartalékállományból átkerült a hivatásos tiszti állományba. Hall hadnagy ezrede soraiban részt vett a Monarchia utolsó offenzívájában, a piavei átkelésben (1918. június 15—25.). A fiatal tiszt a sikertelen támadás idején végrehajtott haditetteiért 1918. szeptember 7-én újabb kitüntetésben részesült (bronz katonai érdemérem, szalagján a 6 Egyéves önkéntesi rendszer: Kiegészítő (tartalékos) katonai vezetőképzés az Osztrák-Magyar Monarchia hadszervezeténél olyan iskolázott fiatalok részére, akiket polgári karrierjükben akadályozott volna a kötelező' katonai szolgálat (a haditengerészetnél 4, a lovasságnál és a lovagló tüzérségnél 3, a gyalogságnál, a tüzérségnél és a műszaki csapatoknál 2 esztendő") letöltése. A szolgálati idő kedvezménnyel középiskolát (gimnáziumot vagy reáliskolát) végzettek élhettek, illetve azok, akik „általános műveltségüket” egy vegyes (katonai és polgári tagokból álló) bizottság előtt bizonyították. Szijj Jolán (főszerk.): Magyarország az első világháborúban. Lexikon A-Zs. Budapest, 2000, PETIT REAL Könyvkiadó, 146. p. 7 A cs. és kir. „Albrecht főherceg” 44. gyalogezred hadkiegészítő kerülete Somogy vármegye egész területére, illetve Tolna vármegye 4 (Dombóvári, Központi, Tamási, Völgységi) járására terjedt ki. A cs. és kir. 44. hadkiegészítő parancsnokság Kaposváron székelt. 1914 júliusában az ezredtörzs, valamint a 44/L, 44/11. és 44/IV. zászlóaljak Bécsben, a 44/III. zászlóalj Kaposváron állomásozott. 8 Jablonec nad Nisou (németül: Gablonz an der Neisse): város Eszak-Csehországban (Libereei kerület, Jablonec nad Nisoui járás). 9 Hadtörténelmi Levéltár (a továbbiakban: HL) I. 31. M. Kir. Honvédelmi Minisztérium 8. (tiszti személyügyi) osztályának 1939. évi elnöki „egyneves” sorozata. 36823/eln. 8./1939. alapszám. Hall Géza katonai anyakönyvi lapja. Ehelyütt szeretném megköszönni dr. Bonhardt Attila ezredes úrnak, a Hadtörténelmi Levéltár és Irattár igazgatójának Hall Géza személyi anyagának feltárása terén nyújtott nagyvonalú segítségét! 10 Liberec (németül: Reichenberg): város Eszak-Csehországban (Libereei kerület, Libereei járás). 1915 júniusában a cs. és kir. 44. gyalogezred pótzászlóalját Reichenbergbe helyezte a katonai igazgatás. 11 Pótzászlóalj: Háború idején az újoncok kiképzésére felállított csapatrész. 12 Kurtz Géza - Kristófy Géza: A cs. és kir. Albrecht főherceg" 44. gyalogezred és a cs. és kir. 105. gyalogezred története. Budapest, 1937, Merkantil-Nyomda, 311. p. 13 Az ezred Somogyból és Tolnából származó legénységének gyakori szavajárása (,A rosseb egye meg!”) után kapta ragadványnevét. (A szerző ragaszkodott a „rosseb bakák” írásmódhoz, a szerk.) 14 Kurtz Géza - Kristófy Géza: A cs. és kir. Albrecht főherceg” 44. gyalogezred és a cs. és kir. 105. gyalogezred története. Budapest, 1937, Merkantil-Nyomda, 205. p. 60
