Récsei Balázs (szerk.): Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 45-46. (Kaposvár, 2018)
Kádár Tamás: Egy figyelemreméltó Dráva vidéki főúr a 13. század második feléből: Péc nembeli György fia Dénes nádor és országbíró közéleti pályája
EGY FIGYELEMRE MÉLTÓ DRAVA VIDÉKI FOUR A 13. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBŐL: PÉC NEMBELI GYÖRGY FIA DÉNES NÁDOR ÉS ORSZÁGBÍRÓ KÖZÉLETI PÁLYÁJA KÁDÁR TAMÁS Az utóbbi körülbelül két évtizedben a hazai medievisztika - örvendetes módon - mind nagyobb figyelmet szentel a 13-14. századi magyarországi egyházi és világi elit általános, azon belül a főpapi és bárói réteg egyes tagjai életrajzainak, hivatali működésének, illetve — azzal szoros összefüggésben - a korszak kormányzati és igazságszolgáltatási intézményrendszere kutatásának. Jelen rövid tanulmányban egy újabb főúri biográfia, a mintegy három évtizedes országnagyi szolgálata és ténykedése során, legalább három (esetleg, más vélemény szerint négy) ízben is a legmagasabb bárói méltóságba, a nádori hivatalba emelkedett, valamint korábban, még az 1260-as évek derekán (V.) István ifjabb király nádoraként is működött Péc nembeli Dénes - az első ismert nádori közgyűlés összehívója - más tekintetben szintén igen érdekes életének és karrierjének bemutatásával kívánunk hozzájárulni középkorkutatásunk fenti tárgykörbeli eddigi publikációihoz.1 A báró Somogy vármegye korai történetének szempontjából nemkülönben érdemes figyelmünkre, egyéb hivatalai mellett tudniillik - igaz csak rövidre szabottan, egybevéve is talán legfeljebb másfél évig - két ízben is viselte a somogyi ispáni tisztet, és második nádorsága idején, 1278-ban, Kaposváron is tartott egy nádori congregatiot. 1 IV. Béla király trónra lépte és az Árpád-ház kihalása, azaz 1235 és 1301 között mindösszesen hat báró viselte kettőnél több alkalommal a nádori tisztséget. Valamennyijük IV. László vagy III. András uralkodása idején (1272-1301 között) lépett harmadszor, vagy további alkalmakkal az ország első bárói hivatalába, három vagy többszöri nádori ciklus sem korábban, sem a későbbi időszakban nem fordult elő. A csúcsot Aba nembeli Omodé és Héder nembeb Kőszegi Miklós „állította be”, előbbi - jól jellemezve a zilált, sőt, válságos közállapotokat — bizonyosan hét, míg az utóbbi hat, esetleg szintén ugyanannyi ízben is betöltötte a nádorságot. Rátót nemzetségbeli Lóránd és Csák nembeli Péter négy ízben, Kemény fia Lőrinc háromszor, I végül Péc nemzetségbeli Dénes legkevesebb háromszor (és talán még egy alkalommal) jutott a hivatalba. Minderre lásd Zsoldos Attila: Magyarország világi archontológiája 1000-1301. Budapest, 2011. (História Könyvtár. Kronológiák, adattárak 11., a továbbiakban: Zsoldos, 2011.) 19-25. p. A késő Árpád-, és az I. Károly-kori elit egyes tagjait vizsgáló újabb irodalom: Kádár Tamás: Egy érdekes bárói életpálya a 13-14. század fordulójáról: Pok nembeli Móric fia „Meggyesi” Miklós erdélyi vajda. In: Történeti tanulmányok, 21. (Debrecen,) 2013. (Acta Universitatis Debreceniensis. Series Historica LXV.) 133-155. p.; uo. 133-134. p.: 1. jegyz.: a téma további részletes, 1995 utáni bibliográfiáját lásd Kádár Tamás: Egy hűséges báró a XIll-XIV. század fordulóján. Rátót nembeli „Porc”István fia Domonkos nádor. Fons, 21. (2014) 267-268. p.: 1. jegyz.; Szőcs Tibor: Egy (nem) tipikus alországbíró a késő Árpád-korból: Devecseri Emych fia Márton. In: Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica (a továbbiakban: AH), Tomus CXXXVIII. (Szeged,) 2015. 41-62. p.; Bartha Annamária: A királynéi udvarbírói tisztség és viselői Károly Róbert uralkodása idején. In: Középkortörténeti tanulmányok 8. A Vili. Medievisztikai PhD-konferencia (Szeged, 2013. június 17-19.) előadásai. Szerk.: Tóber Márta - Maléth Ágnes. Szeged, 2015. (a továbbiakban: Középkortörténeti 8.) 91-103. p. A legfrissebb intézménytörténeti munkák: Szőcs Tibor: A nádori oklevéladás kezdeti szakasza. In: „Fons, skepsis, lex”. Ünnepi tanulmányok a 70 esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerk.: Almási Tibor - Révész Éva - Szabados György. Szeged, 2010. 429-436. p.; Uő: A nádori generalis congregatio intézményének előképe és kialakulása. In: AH Tomus CXXXV. 45-58. p.; Uő: A nádori intézmény korai története 1000-1342. Budapest, 2014. (Subsidia ad historiam medii aevi Hungáriáé inquirendam 5., a továbbiakban: Szőcs, 2014.); Uő: Nádorhelyettesítő tisztségek a 14. század közepéig. In: Középkortörténeti 8. 77-90. p.; Uő: Kinek az embere? Az alországbíró és az országbíró viszonya a 13. század második felében. Történelmi Szemle, 58. (2016) 245-276.; Körmendi Tamás: Ki volt az országbíró 1293 tavaszán? Megjegyzések Marcell alországbíró pecsétje kapcsán. In: Arcana tabularii. Tanulmányok Solymosi László tiszteletére. I. Szerk. Bárány Attila - Dreska Gábor - Szovák Kornél. Budapest - Debrecen, 2014. 117-129. p. 5
