Récsei Balázs (szerk.): Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 45-46. (Kaposvár, 2018)
Nübl János: A somogyi hátország a „Nagy Háború" első hónapjaiban
törvényhatóságok első' tisztviselőihez, hogy a „városokban és egyéb tömegesebben lakott helyeken” a lakosság és a közüzemek ellátása élelmiszerrel (gabona, liszt, vágómarha, hús, zsiradék, tej, zöldség) és tüzelőanyaggal (szén, fa) megoldott-e, illetve a lakosság termelvényeit el tudja-e szállíttatni? Somogy vármegye alispánjának jelentése szerint a törvényhatóság területén „az első rendű közszükségleti cikkek terén” nem mutatkozott hiány. A vármegye lakossága gabonából, vágómarhából és tejből termelt felesleget, ami „rendes körülmények között”budapesti és bécsi vásárcsarnokokba került. Kacskovics Lajos alispán szerint az esetleges szállítási nehézségek Somogybán nem igényeltek kormányzati beavatkozást. Az alispán jelentése szemben állt a kaposvári polgármester beszámolójával. Dr. Kovács-Sebestény Gyula tudósítása szerint a városban szénből, burgonyából, barna lisztből és sóból mutatkozott hiány.243 A városvezető véleménye szerint a szén és a só a szállítási nehézségek miatt, a barna liszt a gabona áremelkedése és a malmi kapacitás elégtelen volta, a burgonya pedig a rossz termés és nagy kereslet miatt lett hiánycikk. A szenet Németországból, a sót belföldről, a lisztet és a burgonyát a várost körülvevő falvakból szerezte be Kaposvár lakossága. A polgármester az alispán útján kormányzati intézkedést kért a vasúti anomáliák miatt mutatkozó hiányok orvoslására.244 245 A vármegyei napilapok 1914 őszén már rendszeresen foglalkoztak a kaposvári piacon tapasztalható áruhiánnyal és áremelkedéssel. Beszámolók szerint, a vidéki kofák már a város határában ügynököknek adták el a portékáikat, a vásártérre eljutó termékekért pedig a mozgósítás előtti árak kétszeresét kérték az elárusítók. Az áremelkedéseken felháborodó városi lakosság az élelmiszerek tekintetében hatósági árszabás bevezetését követelte a polgármestertől.246 A város képviselő-testülete október 23-i közgyűlésén kérelemmel fordult - a vármegye útján — a kereskedelemügyi miniszterhez a gabonaárak hatósági megállapítása érdekében. Az indítványt megfogalmazó Tankovics János indoklásul kijelentette, Kaposváron „emberemlékezet óta nem volt ilyen drága a kenyér”.246 A kaposvári kisgazda pártkör elnöke a lakosság érdekében emelkedett szólásra, de malomtulajdonosként gazdaságilag is kellemetlenül érintette a magas gabonaár. A hátország számos „harctere” közül a termelők és fogyasztók, a termelő falu és a fogyasztó város szembenállása (szembeállítása) volt az egyik legfontosabb.247 Novemberben a vármegyei napilapok — a kofák telhetetlenségének ostorozását túlhaladva — már a termelőket, „az élelmiszerben dúskáló falut” vádolták uzsorával.248 A kaposvári közvélemény egyre hangosabban követelte az élelmiszerek hatósági árszabásának életbe léptetését.249 Az általános drágulást jól példázza a barna kenyér ára, melynek kilogrammja a mozgósítást megeló'zóen 32—36 fillér, október elején 52—56 fillér,250 november végén pedig 72 fillér251 volt. 243 1914 háborús hónapjaiban a vármegyeszékhely mellett, még egy településen, Szigetváron alakult ki áruhiány. A járásszékhelyen november végén néhány napig nem lehetett sót vásárolni. Szigetváron elfogyott a só. Somogyi Hírlap, 1914. december 1. 4. p. 244 MNL SML Fó'ispáni általános 544/40/1914. sz. 245 Hatóságilag kell megállapítani az árakat. Somogyi Hírlap, 1914. október 18. 4. p. 246 Kaposvár közgyűlése. A polgármester jelentései. Somogyi Hírlap, 1914. október 24. 2. p. 247 Bihari Péter: Lövészárkok a hátországban. Középosztály, zsidókérdés, antiszemitizmus az első világháború Magyarországán. Budapest, 2008, Napvilág Kiadó, 127—130. p. 248 A falusi termelődi uzsorája. Somogyvármegye, 1914. november 6. 3. p.; A somogyi falvakban van élelmiszer. Somogyi Hírlap, 1914. november 7. 3. p. 249 A drága Kaposvár. Hatóságilag kell megállapítani az árakat! Somogyi Hírlap, 1914. november 15. 3. p. 250 A kormány az élelmiszer-uzsora ellen. Somogyvármegye, 1914. október 7. 2. p. 251 A drágaság kérdése. Somogyvármegye, 1914. november 25. 3. p. 56
