Récsei Balázs (szerk.): Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 45-46. (Kaposvár, 2018)

Nübl János: A somogyi hátország a „Nagy Háború" első hónapjaiban

nul, munkaszerződése azonnal megszűnik.203 A szolgálati szerződés megszűnése miatt egyik fél sem igényelhet kárpótlást, sőt a munkaadó követelhette a cseléd családjának távozását. A megélhetés nélkül maradt család államsegélyre volt jogosult. Ha a gazda (munkaadó) a hadbavonult családfő hozzátartozóinak volt munkavállalója járandóságát részben vagy egészben kiszolgáltatta, akkor a család munkaképes tagjait munkára kötelezhette gazdaságában. A miniszterelnök augusztus 25-i levelében külön felhívta a főispánok figyelmét, hogy a hadbavonult cselédek továbbszolgáló családtagjait is vegyék fel a segélyezendők listájára. Augusztus 31-én Makfalvay Géza tájékoztatta Tiszát, hogy Somogybán a cselédek dupla napszámbért követelnek, s a munkaadók csak „az erkölcsi kényszer hatására” tartják el a hadbavonult cselédek családjait. A főispán véleménye szerint, ha az állam a bevonult cseléd illetménye élvezetében meghagyott hozzátartozóit még állami segélyezésben is részesíti, a családtagok nem fognak munkát vállalni.204

A főispán cselédkérdésben formált véleményét saját tapasztalataira és a munkaadók beszámolóira alapozta. Egyik informátora báró Tallián Dénes külügyminisztériumi udvari tanácsos, szabási205 földbirtokos, Somogy vármegye törvényhatósági bizottságának tagja volt.

„Szabás, 1914. augusztus 18. Magyarországon könnyen talál munkát a dolgozni akaró, jó pénzért. Azért nagyon óvatosan kell eljárni a ’hátrahagyottak’ összeírásánál. Aki nem dolgozik, ne is egyék. A gyerekekről kumulative206 207 kell gondoskodni! Erre igenis kell pénz és jó emberek közreadása. De munkabíró renitens cselédasszonyok és az Istennek sem dolgozni akaró szocialista hitveseket állami vagy közadakozási pénzekből segélyezni absurdum, akkor, mikor van dolog quantum satis!201 Azt hallom, a kaposvári főszolgabíró két cselédkatona panaszára írt a szabási jegyzőséghez, hogy a feleségeket nem lehet munkára szorítani, konvenciójukat208 azonban ki kell adni. Hát először ez nem igaz, másodszor meg a kaposvári főszolgabírónak a mi jegyzőségünkhöz semmi köze. Tessék neki a cselédkönyv 17. lapján látható 49. §-t209 elolvasni és megszívlelni. Böhm210 aratói nem jöttek meg Kaposvárról a cséplési munkára, melyre kötelezve vannak. Többen berukkoltak, ezek némberei211 bizonyára kérnek segélyt. Azért közlöm a listát nehogy kapjanak. Én eszközöltem ki, hogy egy hét előtt a derék helyi főnök212 Kapósba213 szállította részüket, nem lehetne ezeket kötelességük teljesítésére moneálni ?214 Tisztelő híve: báró Tallián Dénes”215 A báró levele jól tükrözi a somogyi földbirtokos réteg általános véleményét a mező- gazdasági bérmunkások hadi segélyezéséről. Dr. Svastics Nándor kaposvári főszolgabíró levélben említett, járása határain átnyúló216 intézkedésével kapcsolatosan megállapít203 1907. évi XLV. törvénycikk a gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról. Magyar Törvénytár. 1907. évi törvényczikkek. Budapest, 1908, Franklin-Társulat, 453—475. p.

204 MNL SML Fó'ispáni általános 448-Á/40/1914. sz.

205 Szabás: 1914-ben kisközség, körjegyzőségi székhely a Nagyatádi járásban.

206 Értsd: fokozottan.

207 Értsd: bőségesen.

208 Értsd: a mezőgazdasági cselédek évi búza és rozs terményjárandóságát.

209 Értsd: 1907. évi XLV. te. 49. §-át.

210 Értsd: Böhm Andor nagybérlő.

211 Értsd: feleségei.

212 Értsd: főszolgabíró.

213 Értsd: Kaposvárra.

214 Értsd: emlékeztetni, felszólítani.

215 MNL SML Fó'ispáni általános 448/40/1914. sz.

216 Szabás kisközség (és a Szabási körjegyzőség) a Nagyatádi járás területén helyezkedett el. A két említett cseléd nagy valószínűséggel a vármegyeszékhely egyik laktanyájába vonult be, s ezért jelentkeztek panaszukkal a Kaposvári járás főszolgabírójánál. Dr. Svastics Nándor illetékesség hiányában, csak megkeresést

51