Récsei Balázs (szerk.): Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 45-46. (Kaposvár, 2018)
Nübl János: A somogyi hátország a „Nagy Háború" első hónapjaiban
Július 28-án délelőtt a Monarchia külügyminisztere Leopold Berchtold gróf — a július 25-én megszakadt diplomáciai kapcsolatok miatt — egy Románián keresztül elküldött táviratban közölte a szerb kormánnyal Ausztria—Magyarország hadüzenetét. A vármegyei főispánok július 29-én kapták kézhez I. Ferenc József — július 28-ra keltezett - háborút bejelentő proklamációját (,»Népeimhez!”),8 melyet a közigazgatási hatóságok útján azonnal közhírré tettek, illetve a helyi sajtóhoz is eljuttattak.9 Július 31-én 12 óra 23 perckor I. Ferenc József elrendelte az Oroszország elleni mozgósítást, vagyis a haderő még békehadrendben álló háromötöd részének „felriasztását”. Az általános mozgósítás elrendelését a honvédelmi miniszter közölte a törvényhatóságokkal.10 Augusztus első napjaiban a kormányzat a kivételes intézkedések hatályát kiterjesztette az ország egész területére. A rendelkezések közül a legfontosabbakat érdemes felsorolni: a még be nem vonult hadkötelesek nem hagyhatták el az ország területét; a hatóságok felhívására a magánkézben lévő lőfegyvereket és robbanóanyagokat azonnal be kellett szolgáltatni; új egyesületek alapítását megtiltották, a meglévők felett a rendőrhatóság fokozott felügyeletet gyakorolt; politikai jellegű népgyűlések, felvonulások, körmenetek tartását megtiltották; a közigazgatási hatóságok gyűlései kivételével, minden egyéb gyűlés, magáncélú összejövetel csak a rendőrhatóság előzetes engedélyével volt tartható; az osztrák—magyar és a német haderő létszámáról, fegyverzetéről és mozgásáról a sajtó nem közölhetett adatokat; a hadviselés érdekeit veszélyeztető lapok megjelenését és terjesztését a belügyminiszter megtilthatta; az ország északi, keleti és déli határszélein elhelyezkedő királyi törvényszékek területén11 a hadviselés érdekeit érintő ügyekben bevezették a gyorsított bűnvádi eljárást; a polgári peres és peren kívüli ügyek esetén, ha a peres fél vagy ügyvédje katonai szolgálatot teljesített, a bíróságoknak az eljárást fel kellett függeszteniük; végrehajtási árveréseket ingatlanokra nem, ingóságokra is csak kivételes esetben lehetett lefolytatni; a csendőrök illetékességét kiterjesztették a városok közigazgatási területére is.12 A kormány kivételes intézkedéseinek közérthető kivonatát hirdetmény formájában hozta a lakosság tudomására.13 Somogy vármegye közigazgatása és a háború A háború Somogy vármegye közigazgatási szervezetében zavart okozott és átalakulást idézett elő. A Dunántúl legnagyobb területű törvényhatóságának közigazgatási központja a kaposvári vármegyeháza volt. A vármegye székházában a főispántól, az alispántól,14 a 8 MNL SML Fó'ispáni bizalmas 36/1914. sz. 9 A király manifesztuma. Somogyi Hírlap, 1914. július 30. 1. p.; Népeimhez! Somogyvármegye, 1914. július 30. 1. p. 10 MNL SML Fó'ispáni bizalmas 36/1914. 3333/eln./1914. HM. sz. 11 A Dunántúlon egyedül a Pécsi Királyi Törvényszék illetékességi területén, vagyis Baranya vármegye és Pécs törvényhatósági joggal felruházott város területén vezették be a gyorsított bűnvádi eljárást. 12 A kivételes hatalom kormányzati igénybevétele eló'tt a csendó'rség illetékességi területe nem terjedt ki a törvényhatósági joggal felruházott városok bel- és külterületére, illetve a rendezett tanácsú városok belterületére. 13 MNL SML Fó'ispáni bizalmas 36/1914. 5487/eln./1914. BM. sz. 14 A vármegyei autonómia végrehajtó hatalma tisztviselői karában összpontosult. A vármegye adminisztratív központjában, a vármegyeházán dolgozó ún. központi, és a törvényhatóságon belüli kisebb közigazgatási egységekben, a járásokban működő ún. külső tisztviselők főnöke, a törvényhatósági bizottság által 6 esztendőre választott alispán volt. Mint a vármegye első tisztviselője, végrehajtotta a kormány, a főispán, a törvényhatósági bizottság és a közigazgatási bizottság rendeletéit, utasításait és határozatait, ha azok 23
