Récsei Balázs (szerk.): Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 45-46. (Kaposvár, 2018)
Kiss Norbert Péter: A Somogy vármegyei rendőrségi szervek jelentései a közrendről és a közbiztonságról (1945-1947)
„1945. elején, mikor még német megszállás alatt volt [a] Felsősegesdhez tartozó Marton puszta, két zsidó munkaszolgálatost, áki[ke]t először rejtegettek, majd később meggyilkoltak f. évi május hó 25-én. L. I., Sz. L., Sz. J. földműves és F. T. gazdasági intéző személyében a tetteseket elfogtam, s a Főkapitányságra előállít[t]attam”- írja a Nagyatádi járás rendőrkapitánya.188 „Balatonbogláron 5 tanoncgyerek (17-18 évesek) a futballpálya közelében elhúzódó lövészárokban talált 1 db. kézigránátot, melyet hazafelé menve a balatonboglári hegy oldalából lefelé, a plébános kertjébe dobtak. A kézigránát felrobbant és súlyosan megsebesített egy embert. A lakosság a plébános elleni merényletet látott a dologban, azonban a rendőrség erélyes nyomozást indítva kiderítette, hogy a tanoncgyerekek gondatlanságból követték el az esetet, amennyiben kihúzták a kézigránát biztosítékát, attól ekkor már szabadulni akarva, gondatlanságból éppen a plébános kertjébe dobták azt”—olvasható a Lengyeltóti Járási Rendőrkapitányság jelentésében.189 A barcsi rendőrség vezetőjének jelentését a vármegyei főkapitányság összefoglalójából idézzük. „Szülök község határában B. J. és S. P. barcsi lakosokat a gazdák dohánylopáson érték. B. puskából rájuk lőtt, erre úgy megverték, hogy kórházba kellett szállítani. Társa a [KJaposvári [Ajllamügyészségnek lett átadva.”190 A Szigetvári járás területén „Vásárosbéc községben egy cséplőgép leégett kb 60 q gabonával együtt. A tűzeset előidézésénél kisebb fokú elővigyázatlanság volt megállapítható és a tűz tovaterjedése tulajdonképpen azért volt, mivel a közelben dolgozókon nagy fokú pánik rémület vett erőt és nem tudtak kellőképpen [sic!] közbelépni, illetve a tüzet lokalizálni. ”191 A Kaposvári járás rendőrkapitánya jelenti, hogy „faj járás területén több esetben előfordultak betöréses lopások. Horváth István hajmási lakosnál az éjjszaka [sic!] leple alatt törtek be és a szobában lévő szekrényekből ruhaneműt vittek el. Hedrehely községben f. évi szeptember hó 29-én éjjszaka három helyen törtek be, amikor is nagyobb mennyiségű ruhaneműt, lábbelit és baromfit loptak el. A nyomozásit] a legszélesebb körben megindítottuk, de ezideig a tetteseket elfogni nem sikerült. ”192 193 íme, egy bűneset a Marcali járásból. ,,[A] járás közrendészeti helyzete október hó folyamán megfelelő volt, csupán Nikla községben egy lakodalmas háznál történt verekedésnél fordult elő egy haláleset és nagyobb arányú verekedés. A verekedést előidéző F. S. niklai lakosft], aki egyúttal a gyilkos is volt, a [KJaposvári Államügyészségnek átadtam.”190 Az alábbi forrásokat a forráskiadásra vonatkozó ajánlások figyelembe vételével adjuk közre. A központozást - mivel sok esetben értelmezési zavarokat okoztak - a mai helyesírási szabályoknak megfelelően javítottuk át, ahogy az elgépeléseket, betűcseréket, valamint az egykori írógépeken nem szereplő hosszú magánhangzókat (í, ó, ő, ú, ű) is. A külön- és egybeírás modern szabályait nem vettük figyelembe, ezeket nem jelöltük külön a szövegekben, ebből a szempontból a korhűségre törekedtünk. Megőriztük továbbá a korabeli kifejezéseket, mondatszerkezeteket, még ha ezek írásmódja gyökeresen el is tér a hatályos helyesírási szabályzatokban szereplő formáktól (pl. szöllő, szőllő). A keltezés írását a mai szabályoknak megfelelően javítottuk át. A községneveket meghagytuk a korabeli helyesírásnak megfelelő formában (pl. Szöllősgyörök, Szőllősgyörök, Fehértó 188 Uo. A Natádi JK 1946. május 31-én kelt jelentése. 189 Uo. A Ltóti JK 1946. április 30-án kelt jelentése. 190 Uo. A SVm Fk 1946. augusztus 6-án kelt jelentése. 191 Uo. A Szvári JK 1946. augusztus 3-án kelt jelentése. 192 Uo. A Kvári JK 1946. október 3-án kelt jelentése. 193 Uo. A Marcali JK 1946. november 2-án kelt jelentése. 149
