Récsei Balázs (szerk.): Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 45-46. (Kaposvár, 2018)
Kiss Norbert Péter: A Somogy vármegyei rendőrségi szervek jelentései a közrendről és a közbiztonságról (1945-1947)
síteni, úgy, hogy a gazdák a kiszabott gabonamennyiség felét a helyi Futurának13 adták le, s csak ezután kaptak engedélyt a maradék őrlésére.14 15 A helyzetet súlyosbította, hogy „az 1945-ös termésátlagok az 1930-as évek átlagának mintegy kétharmadát, a termésmennyiségek pedig harmadát-felét tették ki. ”16 A termés mennyisége az 1946-os évben nemhogy javult, de sok termény esetében alulmaradt az 1945- öshöz képest. A Somogy vármegyei rendőrségi jelentések 1946 nyarán közepes termésről szólnak, s többször említik, hogy a nagy és tartós tavaszi szárazság károsan befolyásolja a terméseredményeket, ám a júniusi sűrű esőzések némi reményre adnak okot.16 A Tabi járás rendőrkapitánya így számol be erről: „A lakosságnak a termeléssel kapcsolatos megnyilvánulása nagy mértékben javult, sőt teljesen kielégítő, mert az elmúlt hónapban több ízben előfordult eső a termési kilátásokat nagyban megjavította,”17 1946 őszén már több járásból érkezik hír a rossz termésről, ami miatt nehezen megy a beszolgáltatás és az adózás.18 Az alacsony terméseredmények, a nagymértékű beszolgáltatási és adózási kötelezettségek és a nyomukban fellépő élelmiszerhiány miatt a lakosság átlagos napi kalóriafogyasztása 1700-1800 körül mozgott, holott a Népszövetség által meghatározott norma naponta 3000 kalóriát írt elő.19 Több élelmiszerből, így a kenyérből, a cukorból, a zsírból napi fejadagokat határoztak meg, melyek igen alacsonyak voltak, és mennyiségük a hónapok múlásával csökkenő tendenciát mutatott. A városokban élők többsége rosszabb helyzetben volt a vidéki embereknél, hiszen nekik alig volt lehetőségük mezőgazdasági termelőmunkára, kertművelésre. A vidék és a város között feléledt a cserekereskedelem, melynek lehetősége azonban egyre inkább beszűkült a begyűjtések és a kötelező felvásárlások és ármaximálások miatt. Tipikus jelenség volt ezekben az esztendőkben az „önbeszerzés”: az ipari munkások, iparosok termékeikért (kasza, patkó, szeg) gabonát, mezőgazdasági terményeket kaptak cserébe a földműveléssel foglalkozóktól.20 Az állam küzdött a feketepiac, az árdrágítás ellen, de csak lassan tudta megszüntetni azt, az ilyen tetteket elkövetőkre kirótt súlyos büntetések ellenére is. Hatalmas problémát jelentett az egyre növekvő arányú infláció is. A magyar kormány a pengőt kénytelen volt egyre többször felülbélyegezni, s a helyzetet súlyosbította, hogy a Vörös Hadsereg az elrekvirálásokért cserébe saját kibocsátású pengővel fizetett. A pengő 1946- ban a világtörténelem legnagyobb mértékű inflációját produkálta. Az év nyarára a pengő elvesztette minden pénzfunkcióját. Azok, akik pénzben kapták fizetésüket, 13 A Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársaság, közkeletű nevén a Futura 1919-ben jött létre. A vállalkozás céljaként „a kötelékébe tartozó szövetkezetek központi irányítás mellett rendszeresen végezzék a mezőgazdasági termények összegyűjtését, raktározását és részben értékesítését”jelölték meg. 1946- ban a szövetkezetei beolvasztották a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központba (MSZK). Az MSZK 1947-ben beolvadt a Magyar Országos Szövetkezeti Központba (MOSZK), mely „az egész ország termelő, értékesítő és fogyasztási szövetkezeti hálózatának központi intézménye” volt. Az idézetek forrása: Viszket Zoltán: A magyar szövetkezeti mozgalom útja. Források a „Futura” történetéből, http://archivnet.hu/gazdasag/a_magyar_szovetkezeti_mozgalom_multja_forrasok_a_futura_tortenetebol.html?oldal=l (Letöltés ideje: 2013. november 30.) 14 Uo. Kvári JK 1946. szeptember 3-án kelt jelentése. 15 Romsics Ignác: Magyarország története а XX. században. Osiris, Budapest, 2004, 305. p. 16 SVm Fk iratai. 132/1946. ein. sz. A Ltóti JK 1945. május 15-én és június 3-án kelt jelentése; a SVm Fk 1946. június 11-én kelt jelentése. 17 Uo. A Tabi Járási Kapitányság (a továbbiakban Tabi JK) 1945. június 3-án kelt jelentése. 18 Uo. A Kvári JK 1946. október 3-án kelt jelentése; a Csurgói JK 1946. október 4-én kelt jelentése. 19 Romsics Ignác: Magyarország története а XX. században. Osiris, Budapest, 2004, 305—306. p., valamint Valuch Tibor: Magyar hétköznapok. Budapest, 2013, Napvilág Kiadó, 71-72. p. 20 Valuch Tibor: Magyar hétköznapok. Budapest, 2013, Napvilág Kiadó, 59. p. 131
