Récsei Balázs (szerk.): Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 45-46. (Kaposvár, 2018)
Récsei Balázs: Az első világháború kaposvári emlékezethelyeinek történetéből
halottjának emlékére szentelt templom megépítésével. Ugyanis ekkor már köztudottnak számított, hogy a kaposvári származású Döbrössy Alajos, az idős pécsi prelátus végrendeletében jelentős adományt tett egy új kaposvári római katolikus kápolna vagy templom felépítésére. Dr. Vétek György kaposvári polgármester 1923 januárjában felkereste a világháború helyi áldozatainak emléket állító templom ötletével Döbrössyt Pécsett, aki örömmel és beleegyezéssel fogadta az ekkor már köznyelven Hősök temploma néven emlegetett leendő szakrális építmény tervét. Sajtóhír szerint a prelátus kétmillió koronát és templomfelszerelést adományozott templomépítési célra. Ez még kevés volt a teljes megvalósításhoz, ezért azonnal többen nagyobb összeget ajánlottak fel, és jelezték, hogy rövidesen kiterjedt gyűjtési akciót szerveznek. A tervek szerint ekkor még a Petőfi és Füredi utca találkozásánál épült volna fel a Hősök temploma.29 Néhány meg nem valósult kezdeményezésről Végül ízelítőül egypár Kaposvárott hamvába holt első világháborús emlékezethelyet említek. A nagy világégés áldozatainak, hőseinek emlékezetét, dicsőségét számos formában lehetett megörökíteni. A vármegye hivatalos lapja 1922. február 9-i számában közölte a Hőseink, Nagyjaink Kultusza és a Hősök Háza Országos Bizottság megalakulását. Céljaik közt ismertették, hogy táblával kívánják megjelölni a hősi halottak házát, illetve a hadiárváknak otthonokat szándékoznak felállítani. Külön kitértek rá, hogy a táblák költségeit lehetőleg a tehetősebbek állják.30 A helyi közlöny nyomán az Új-Somogy napilap is ismertette a bizottság megalakulását és a hősi táblákra vonatkozó tervet.31 A táblákat akár önköltségen is készek lettek volna megvalósítani.32 Még ebben a hónapban Kaposvárra érkezett a Hősök Háza Országos Bizottságának küldöttsége. Tallián Andor alispán gyűlést hívott egybe.33 Rövidesen napvilágot látott az értekezlet eredménye, vagyishogy „Kaposváron is fölépítik a hősök házát”. A Hősök Háza ebben az esetben árvaházat jelentett, ahol a hadiárvákat helyezik el. Eddigre már hatvan Hősök Háza létezett az országban. Kérték Kaposvárt, biztosítson épületet, és akkor az ide került gyermekek után 600 korona támogatást ad a Népjóléti Minisztérium. Tallián alispán a törvényhatósági bizottság utólagos jóváhagyásában bízva felajánlotta a háború alatt összegyűjtött 700 000 koronát egy megyeszékhelyi Hősök Házára. A gyűlésen megválasztották az országos bizottság helyi csoportjának tisztikarát. Az elnök Sárközy György, a társelnök Tallián Andor, az ügyvezető igazgató Bogyai Jenő lett. Bekerült még dr. Vétek György polgármester és Szűcs Ferenc is. A fővárosi küldöttek részletesebben is kifejtették a mozgalom céljait, azaz minden hős emlékét egyenként márványtáblán, háza külső falán szándékoztak megörökíteni. A táblákat Szüdi Ferenc szobrászművész turulmadaras és magyaros díszítéssel készítette 2500 koronáért. A házzal nem rendelkezők nevét csoportosan szándékoztak megörökíteni a községházán, illetve a városházán.34 A Hősök Háza mint leendő kultuszhely sokszor 29 „Hősök temploma” épül Kaposváron. Somogyi Újság, 1923. január 19. 2. p 30 Somogy Vármegye Hivatalos Lapja, 1922. február 9. 52-53. p. 3714/1922. alispáni sz.; Somogy Vármegye Hivatalos Lapja, 1922. május 18. 213. p. 31 E házból ment a hősi halálba... Új-Somogy, 1922. február 10. 1-2. p. 32 Örökítsük meg a hősök emlékét. Új-Somogy, 1922. március 7. 3. p. 33 Értekezlet az elesett hősök emlékének megörökítése ügyében. Új-Somogy, 1922. február 10. 3. p. 34 Kaposváron is fölépítik a hősök házát. Új-Somogy, 1922. február 11. 1-2. p. 125
