Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)
Vonyó Anita†: Részletek a mernyei Csendes János közös hadseregbeli katonai szakács naplójából (1910-1913) (Forrásközlés)
A háború előtti évek az Osztrák-Magyar Monarchia mindkét felén a háború katonai, belpolitikai és diplomáciai előkészületének jegyében zajlottak le. A császári és királyi hadsereg számára — a már csak külsőségeiben meglévő Monarchiában - gyakorlatilag a nemzetek feletti császár személye jelentette az egyetlen köteléket. I. Ferenc József császár és király gyakran kifejezésre juttatta, hogy semmilyen formában sem engedi, hogy megnyirbálják főparancsnoki jogát hadserege fölött. Sajátos helyzet alakult így ki, mert az általános hadkötelezettségen alapuló modern milliós tömeghadsereg létrehozására való törekvés keveredett a konzervatív dinasztikus állameszmével. Ennek következtében a hadsereg komoly vezetési problémákkal küzdött. Soknemzetiségű jellege mellett meg kellett kísérelni az egészet nemzetek feletti szintre emelni, hogy megfeleljen a birodalmi érdekeknek. A századfordulót követő évek nagy politikai küzdelmei után szinte a huszonnegyedik órában sikerült az 1912. évi véderőtörvényt tető alá hozni és ezzel kapcsolatban a magyar királyi honvédség újjászervezéséről szóló 1912. évi XXXI. törvénycikket érvényre juttatni. A magyar királyi honvédség az új törvény alapján nemcsak tüzérséget kapott, de gyalogságát is szaporították négy ezreddel és az egész honvédség eddigi 25 000 fős békeállományát 50 000 főre emelték. Az átszervezést fokozatosan kellett végrehajtani, úgy, hogy az 1916-ig befejeződjön. A honvédség az átszervezés után 32 gyalogezredből, 10 huszárezredből, 8 tábori ágyús és 8 tábori tarackos ezredből, valamint 2 lovas tüzérosztályból állt volna.26 A mernyei parasztember, Csendes János a fentiekben ismertetett események következtében került 1912 folyamán a Bosznia-Hercegovina és Montenegró határán fekvő Bilek nevű településre, ahol egységével együtt határőrizetet láttak el. Mint az Osztrák-Magyar Monarchia katonája, a Balkán-háborúk közelsége révén lényegében „testközelből” ismerhette meg azt, hogy mit is jelent ténylegesen a háború. Éles harci bevetésekben a Monarchia csapatai ekkor nem vettek részt, de ahogy naplójában fogalmaz: „...siralmaspilanat ránk nézve mikor minden perczben csak vártunk, hogy mikor dördülnek el az ágyuk montenegro felé.A napló tanúsága szerint 1913 késő őszéig maradt a Balkánon, hogy aztán az első világháborús évben, 1914-ben visszatérjen a szerb frontra. Ezúttal már valós háborús helyzetben, átélve a már említett harcterek mindennapjait egészen a háború végéig.27 Szemelvények a naplóból28 1. Csendes János Öreg 1910 beli csont,29 egy levél tartalma Kedves kisaszony!30 Legutobi találkozásunk alkalmával haragal vált meg ön tőlem egy ártatlan tréfám következtében. Meg valóm hogy most már mióta ismerem magát bánokodom e tréfa miat. De viszont örvendek rajta mert ez adót nekem alkalmat az önéi való meg ismerkedésre. Nem óhajtók hoszasan beszélni érzelmeimről s mindjárt ki is mondom, hogy ön ojan hatást tét rám amejet nő sohasem. Ön az első nö, ki meg dobantota szivemet és etöl meg sem fogok szabadulni. Érzem teljes életemben érzem, hogy csak ön tehet boldogá engemet s nincs nagyob vágyam anál, hogy én is hasonlóan boldogá tegyem önt. Megkérem tehát a kezét legyen az én 26 http://www.masodikvh.hu/erdekessegek/elozmenyek/1338-az-elso-vilaghaboru-i-europa-utja-a-haboruhoz . (Letöltés ideje: 2013. november 10.) 27 Az I. világháború hadműveletei a mellékfronton, a Monarchia és Szerbia összecsapásával kezdődtek. A Monarchia hat hadseregéből hármat mozgósított Szerbia ellen. Az osztrák—magyar birodalom első katonai megmozdulása Szerbia ellen csúfos kudarccal járt, aminek morális szempontból igen, harcászati szempontból azonban nem volt döntő jelentősége. Galántai József: Magyarország az első világháborúban 1914-1918. Bp., 1964, 156-157. p. 28 A szerző a 20. századi iratoknál nem szokványos betűhű közlést választotta. Erről már nem volt lehetőségem egyeztetni vele. Ugyanígy nem tudtam összevetni a szöveget az eredeti naplóval sem és nem tudhatjuk meg a válogatás szempontjait sem. Nem maradt más lehetőségem, minthogy érintetlenül meghagytam a kézirat forrásközlő részét. (A szerkesztő.) 29 Csendes János 1910-ben kezdte meg 3 éves katonai szolgálatát, ezért nevezi magát több helyen is a napló írásaiban „1910-beli öreg csontnak”. 30 A levél címzettjének személye ismeretlen. Nem tudjuk, hogy valós vagy elképzelt hölgyhöz írta sorait. 84
