Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)
Récsei Balázs: A kaposvári Kossuth Lajos-szobor történetéből
Figyelemre méltó, hogy — az egyébként a nyilvánosságot kerülő — a kaposvári „Berzsenyi” Szabadkőműves-páholy saját nevével jelzett koszorút helyezett el a szobornál. Emellett Papp Kálmán főmester beszédet is mondott. A páholy soron következő ülésén külön „testvéri köszönetét” mondtak ezért, mert ez egyben „eszméink bátor hirdetése volt”. Az ülésen a főmester elhárította magáról a dicséretet, mondván „csak szabadkőműves kötelességét teljesítette". Ezt követően „kéri a t[estvére].-két, hogy a szoborra letett koszorú költségét [30 K] utalja ki. Taps”. A páholy a történelmi személyiség szobrára tett koszorú költségei mellett ugyanezen ülésen emberbaráti megnyilvánulást is tett, amikor 30 koronát adott a földrengés sújtotta Kecskemét városának.68 A páholy egyéb nyilvános testületi fellépése nem ismert. A szobor leleplezési ünnepségét számos fotó is megörökítette. Ezek közül egyelőre csak egy került elő, a következő évi Somogyvármegyei Almanachban közölt kép.69 Valószínűleg jól sikerült képek lehettek, mert 1937-ben a város főjegyzőjének, dr. Lehotzky Brúnónak az irodáját díszítették.70 Zárszóul A szoborállítást követően a korábbi — meglehetősen heves — viták elcsitultak. Úgy tűnik a pénzügyek is rendeződtek, legalábbis nem kerültek elő elszámolási vitákat tartalmazó írott források. (Nem úgy, mint az első kaposvári Rippl-Rónai József-szobor esetében.) Kopitsot később sem a város, sem a megye nem kérte fel újabb munkára, de a vármegye az 1920-as évek elején megvásárolta több kaposvári témájú rajzát.71 72 A város közönsége elfogadta a település első nem szakrális köztéri szobrát, és a Petőfi Sándor-szobor 1954-es felállításáig az 1848—1849. évi forradalom és szabadságharccal kapcsolatos megemlékezések központi helyévé vált. Olyannyira köztudott volt léte, hogy tájékozódási pontul is szolgált. A leleplezést követően már ilyen - az egész megyét megcélzó — hirdetési szövegrészlet látott napvilágot: „Svarcz Béla elsőrangú úri- és gyermekruha áruháza Kaposvár, a Kossuth-szobor mögött..."12 Rövid összegzésként elmondható, hogy a tanulmányban és az azt követő forrásközlési részben a kaposvári Kossuth Lajos-szobor keletkezéstörténetét befolyásoló megyei és országos szoborállítási viszonylatokat is ismertetve olyan részletek látnak napvilágot, amelyek a megye- székhely helytörténetírásában még kevés szerepet kaptak. A művészeti, vagy művészetinek feltüntetett politikai vitákat csak érintőlegesen ismertettem, részben terjedelmi okokból, részben azért, mert erről már mások is megemlékeztek. A kaposvári Kossuth Lajos-szobor keletkezéstörténetére vonatkozó kevésszámú dokumentum leglényegesebbjeit az alábbiakban betű szerinti átiratban közlöm. 68 MNL SML X. 62. Kaposvári „Berzsenyi Dániel” Szabadkőműves Páholy iratai (fotómásolatok). Munkatábla [jegyzőkönyv] a páholy 1911.1. félévi munkájáról. 1911. október 6. A szabadkőműves-páholy szoborállítással kapcsolatos megnyilvánulásairól lásd Gáspár Ferenc: A kaposvári „Berzsenyi”Szabadkőműves-páholy. Kaposvár, 2012, Magánkiadás. Főleg a 115—116., 142., 184—185. oldalak. A 245. oldalon pedig arról ír, hogy Rippl-Rónai Józsefről, aki szoborbizottsági tag volt egy ideig, azt híresztelték, hogy szabadkőműves, mint ahogy az általa favorizált szobrász, Vedres Márk is. 69 Somogyvármegye Almanachja 1912. Kaposvár, 1911. A 93. és 94. oldalak közt. Itt mondok köszönetét Horváth Péternek, a kaposvári Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár munkatársának, hogy rendelkezésemre bocsátotta az Almanachban közölteket. 70 Elkészítik a kaposvári városi főjegyzők arcképcsarnokát. Somogyi Újság, 1937. március 10. 2. p. A főjegyző irodáját az azóta szintén eltűnt 1848. évi, Kaposvár várost először rendezett tanácsúvá nyilvánító nádori leirat is díszítette. 71 MNL SML IV. 402. a. Somogy Vármegye Törvényhatósági Bizottságának köz- és kisgyűlési jegyzőkönyvei. 1921. február 8. 145/26585/1921. kgy. sz. 72 Minden ember tévedhet... Somogyvármegye, 1911. szeptember 13. 7. p. 70
